Biztató versek
Egy akkora tüzet kellene rakni,
hogy ne aludhasson ki soha,
a jövőnket is bevilágíthatná,
minden kis utat megmutatva.
Házunk homokvár,
mit tengerparton épít gyermekünk,
hogyha homokra
és nem sziklára építkezünk.
Szeretetem küldöm nektek, érintsen titeket, s öleljen, hisz én is szeretlek titeket.
Szeretettel küldök nektek egy mosolyt, mert ha azt látok arcotokon, víg az én lelkem.
Amíg magányom társammá testesül,
ketten sétálunk az úton egyedül.
Kapcsolatunkat nem rontjuk beszéddel,
érzelmeinkben beérjük kevéssel.
Mondd, mi a jó?
Mondd, mi az elfogadható?
Mondd, van-e erőd a szenvedésben?
Mondd, mi a jó a gyötrelmekben?
Mondd, mi az áldozat az elmúlásban?
Mondd, mi a szép az igazságban?
Azt várod, hogy tiszta szívből szeressen valaki?
Először magadat kellene végre elfogadni.
Ha nem hiszel magadban, más sem fog benned,
Először mentálisan kell önmagadban rendet tenned.
Egy új nap
Felébredtem egy újabb reggel,
Rajtam múlik, hogy milyen kedvvel.
Nyújtózhatok mély lélegzettel,
Derűs, napindító üzenettel.
Fáj a Földnek a hiány...
Merre járhat a Király?
Kétségek közt és egyedül,
Lásd, a világod romba dűl.
Szeretnék a könnycsepped helyett arcodhoz simulni,
sóhajod hallatán a pillanatba visszaölelni,
eltáncolni veled a vad és bűvös élettáncot,
ringatózni, meglelni az arcot, feladni harcot,
újrakezdeni minden egyes közös románcot...
Nyisd az ajtót, hogy kimenjek,
Elmenjek, hogy ne szenvedjek.
Elhinni, hogy vannak emberek,
Kik talán felemelnek, és nem leemelnek.
Első gyertya
Eljött advent. Legyen hát rend!
Oh, de nem kint, hol felhő hint
Édes leplet, cukorhavat...
Az, hogy "piros a vér a Pesti utcán",
már csak némely embernek
maradt fakuló emlékezetében.
Sokszor szagoltam már halott rózsát,
Amit az út szélén találtam,
Leszakították, s eldobták maguktól,
De szívem érezte minden óhaját,
Vele eggyé váltam,
Így mesélek magunkról.
Legyen úgy, mit már régen éreztem,
vagy, ha éreztem is, kicsit közelebb,
jaj, de már el nem hittem,
sok volt, mi hamisan közeledett,
legyen úgy, adott szóban hiszek!
Ráedzem, hogy jobban bírjam.
Álmokat már eleget kergettem.
Beértem én is, bár nem siettem el.
Alkut kötöttem magammal.