Biztató versek
A tudatommal tudatom,
hogy magamat el nem hagyom,
bárhol legyek, vízen, földön,
egészségemet megőrzöm.
Magyarok vagyunk,
Nekünk egy a nemzetünk.
Ha nem tartunk össze,
Mindörökre elveszünk.
Elmélkedve, halkan nézem a Napot,
Ahogy a felhők eltakarva sötétséget hoznak,
Ahogy lassan elhozza a holnapot,
Ahogy a halvány fényben emberek mosolyognak.
Eljött az idő
már vidámnak lenni!
Létünknek nem mindig
az árnyoldalán élni.
szürke ég és fekete felhők;
a fény is sötét, de már a gyerek is felnő,
és még mindig nem tudod: merre az előre?
Attól, hogy lehúz a súly,
nem az élet lesz nehéz
te vagy gyenge!
...Egyszer nélkülünk is élni fog tovább,
Sokszor hangoztatták már, rá nagyon figyelj,
Mert ha nem teszed, majd így búcsúzik el.
...mely mindennél többet ér!
Ezáltal testvérek lehetünk,
a Mennybe együtt mehetünk.
Megint a fogadalom
az új év küszöbén,
új kezdet, újabb viharok,
s csak lengsz a semmi ködén.
Tompa lámpa
kék világa
fénye küzd az
ablakon,
hajnalomban
majd kilobban,
addig űzi
fáj-dalom.
Legyen az életed vidám és boldog,
Érjed el az álmaid és a célod.
Gyengeség s a bánat elkerüljön,
Beragyogja életed a napfény s az öröm,
Olyan utakon járva, kelve,
Lépted soha ne lépd félve.
Hűséget ne fogadj,
Ígéreted önmagadnak teszed,
Csak így lehet teljes...
Ez a farsang most egészen más lesz,
nem lesznek gyermekseregek,
mindenhol olyan visszafogottan
élik át ezt az ünnepet.