Versek a boldog szerelemről
Sokan sok mindent mondtak róla,
művészeknek mindig kell a múzsa.
Az én múzsám a szerelem lett
azon a napon, mikor beléd szerettem.
Állsz és vársz. Nem mozdulsz felém.
Visszatart valami ismeretlen erőtér,
pedig látod a szememben,
ugyanaz a vágy mozdul bennem,
ami téged is mozgat,
megállt a pillanat,
visszanézek Rád.
Pályaudvar, pöfékelő
pályaudvar, idemenő-
odamenő sok-sok vonat,
ki kimegy, ki pedig tolat.
Azt hazudni, hogy minden rendben,
Elhitetni, hogy jól megvagy egyedül,
A legnehezebb. Ülni a csendben,
Miközben a boldogság elkerül.
Boldog 18. Születésnapot!
Április 3-án furcsa álomból ébredtem,
S egészen érdekes dolgot átélhettem.
Aztán egy nap az adománygyűjtésen elképedtem,
Újra éreztem szeretetet úgy, ezt emésztettem.
Nagyon sok idő telt el,
Mióta utoljára láttalak,
Még érzem utolsó csókodat,
Melyet ajkad lehelt,
És aztán nem maradt más, csak az emlék.
Szépséged csillog, mint tó vízén a napsugár,
Egy nagy tükörben remeg, s boldog táncot jár.
Aludj, Kedves, szép álmokat, éljed meg álmodat.
Álmodd, hogy megszülettél, és nem leszel áldozat.
Gyermekként élve vidáman, mezítláb szaladva
csodát élsz át legbelül, s az magával ragadva
Mint csendes álom könnyű éjjelen,
Úgy ringatózom majd, s utánad révedek.
Mint tó fölött a csendes dallamok,
Füledbe oly lágyan szavakat suttogok
beléd szerettem
Szép volt a hangod, amikor először hallottam,
Szép volt az arcod, amikor először láthattam...
Álmomban már láttam
pillantásod ölelését,
ébren megkívántam
lágy kezed érintését.
Mikor mosolyod ölel,
s pillantásod simogat,
én elfelejtem minden,
minden volt kínomat...
Lassan csukja be szemét a fény
Késő délutáni elöregedett már a vén
Te még a hold sugaraira is virágzol...
Bár most érinthetném kezed.
Eltűnnék messzire veled.
Sétálva veled a parti sétányon,
melletted megvalósul minden álom.