Versek a boldogságról
Ragyognak a csillagok
Szép, tavaszi égbolton.
Könnyes szemem felnéz rá,
Hallgatom a hold szavát.
Sok mindenki részt vesz az életünkben,
Minden kis, apró részletében,
S annak minden örömében.
...Árnyékok táncolnak, ahogy száll felfelé
A pernye, és felette az éjjel tiszta, csillagos.
De jó lenne szeretni csak ma, most!
Húsvét napja itt van, elérkezett,
mondani kellene valamilyen locsolóverset.
Számomra a legkisebb folyó is már tenger.
Képzeletem sodrása visz el messze.
Ott a boldogság, hol körbeülik a tüzet,
és hajnalig mindenki jókat nevet.
Szalonnát sütnek a hosszú nyárson,
és almák sülnek az izzó parázson.
Színes ünnep
Tiszta égen,
Tavaszi szépségben.
Boldogságban érték,
Szerencséje gyöngyén.
A világ legszebb babája
Egyet elmesélek
Mi kilencen
Voltunk testvérek
Kicsinyke kislány
Voltam csak
Egyet kívánhattam
Körökkel és vonalakkal
Le is rajzoltam...
csak annyit kérek
hogy szeress engem szívedből
soha ne taszíts el magadtól
Kicsi lepke arany szárnyán
leszállt óvodánk udvarán,
csengő-bongó gyerekeken
ámul-bámul arany hegyen.
Mint könnyű tollpihe, sodródni valahol,
Kibukfencezni egy öreg fa alól,
Gyermekin csobbanni a hűs Balatonba,
Majd vacogva kacagni egy nagy fagyit fogva.
Szeretem nézni, ahogy szöszöl az út,
s belekarol a jegenyék derekába,
ahogy átengedi a napkorongot,
és fejét hajtja a föld porába.
Mily csodás a fény, átölel, hajnal hasadt,
lopott percek, időt áll, pillanat fakadt,
nap ragyog az ég alatt, vízben öltözött,
nyugtalan lelkembe nyugalom költözött.
Nem értem, hogy mit csinálsz vagy mit akarsz,
Gyönyörű szemeiddel csapdába csalsz.
Nem tudom, mit érezek, mikor veled vagyok,
Minden mosolyodtól elolvadok.