Versek a boldog életről
A sors egy bonyolult dolog,
Sokszor akadnak gondok,
És az ember talál okot,
Hogy a sors miért ilyen bolond.
Feledésbe merül a múlt?
Vagy itt lesz velem?
Jelenben élni jobb,
De a múltat nem feledem.
Lobog még...
de véle porlad,
kit szeretünk oly` régen,
mint kialudt tüzek, tűnnek el
földhalmok tengerében...
"Nappal hold kél bennem s ha kinn van
az ég - egy nap süt idebent."
Gyönyörködök a nappalokban,
szívembe telepszik a csend.
Gazdag vagyok, nem panaszkodom,
ezért soha nem szomorkodom.
Van két szép ünneplő nadrágom,
télen, nyáron ezt váltogatom.
Azt őrizd szívedben,
Mely számodra örökké érték.
Az az igazi vagyon, tudd,
Abban nincsen mérték.
Jó hír!
Öröm!
Öröm érkezett a házba!
Nem esküvő, nem gyermekszületés,
Csak egyszerű "küldemény" formájába`.
összeérnek a vágyak
a szívemhez elér a fény
szép minden szó
Köszönöm a kedves szólásokat,
Jól estek, örömöt adtak,
Az életben nem volt sok szerencsém,
De itt valamiféle megértést kaptam.
Egykoron, egy éjjelen történt az az álmom,
hogy milyen különös is lehet egy karácsony!
Családi alkalom
Megcsillanó harmatok,
Boldogságot hozó álmok.
A szeretet útján érkezett,
Neked címezett levelek.
Mikor eléred azt a kort,
Hogy nem vered fel a port,
És mondhatnak neked bármit,
Te érzed, hogy az sántít.
Az élet vasútján ülünk, robogunk a szélben,
Kapaszkodunk, bámészkodunk és nézünk merően.
Bölcsőtől a sírig az utunkat bejárjuk,
Az élet bársonyszőnyegén végig is sétáljuk.