Versek a boldog életről
ujjaim árnyékot vetnek
sötét tekintetekben
vonyít alattuk az esti szél
minduntalan
szemeim lecsukódtak
gyötör a boldogság
Szeretem a lelked,
szeretem a szád,
gyönyörű a hajad,
arcod csupa báj.
Sült galambot lehet várni,
ki megsülve is tud szállni,
igen-igen okos állat,
akárhová nem is szállhat.
Tanulj meg szeretni, teli torokból nevetni!
Bolondozni szélben, fagyban, futkosni kint a parkban!
Bokáig járnék ősszel színaranyban,
a lét nem pénzben méri a gazdagságot.
Szeretet
Az élet egyik legszebb dolga, mikor tiszta szívből tudunk örülni másik örömének, sikereinek.
De ami ennél is fontosabb, az pedig a másik iránti feltétel nélküli szeretet.
Akkor is, ha a legkevésbé érdemli meg, rossz nap, rossz időszak.
Reggelre mosollyal
ébredni,
kávémat ágyamban
kortyolni.
Találkozás esőben
Oly nagyon vártalak remegőn, félve,
hogy talán eljössz hozzám, (vagy tán mégse...)
Jöjj, ki tudhatja, még meddig várhatlak,
az életemen át csak imádhatlak...
Miért is cserélnék hószín lelkekkel,
mert nem zaboláztak a piros felhők
a vihar kezdetén árban elvesző,
rohanó patakot, ki partra verten
küzdött életéért és levegőért
Ragyogtak a szemek,
mint frissen kelt csillagok,
negyven boldog ember,
ki mindent hátrahagyott.
Ne állj te a boldogságért sorba,
bánatodat ne fojtsd soha borba!
Csak igazán éld földi életed,
és ne taszítsd a porba énedet!
Korán ébredtem,
rejtelmes álmom követem.
Lassan járom utam,
az idő győz, rohan.
Neked, mit jelent?
Oly kevés, szinte semmi.
Ha minden felhőtlen?
Kék a madár, kék a tolla,
Szívem a te szíved foglya...
Minden nap és minden éjjel
Repdes érted telve hévvel.