Versek a búcsúzásról
Elbúcsúzom tőled, elmégy hosszú útra,
olyan messze, honnan még senki nem tért vissza.
Kedves arcodat most utoljára látom,
szemedet lezárta a végső, mély álom.
Fekete ecsettel fest az égbolt,
ki megcsípte a hideget.
Halál szelét hívja el a félhold!
Még egy ismerős integet...
3. rész - Érzelmi szálak külön, de mégis együtt
Első nap és első gondolat,
távol van már, kit szeretek.
De valamit itt hagyott, mely egy gombolyag.
A gombolyag sajnos, egy helyen elszakadt.
Ha majd újra magányos cédrus leszek,
(mert edző-pandúr az élet),
bár nem akarnám, hisz megízleltelek,
nélküled majd mihez kezdek?
Ha már vége, legyen vége rendesen,
Ne ily semmit érőn, némán, csendesen.
Nem lehetne szép szavakkal, kedvesen?
Ha úgy van, hát kerüljek ki vesztesen!
Az
ágyánál álltam,
s elengedtem a kezét,
s közben figyeltem halkan
búcsúzó, könnyes tekintetét.
Majd ha egyszer már nem leszek...
Ha elmegyek, ne keresd a síromat,
nem leszek ott a föld alatt,
nem zár a mélység, sem faláda,
füst leszek a halál markában.
Jaj be nehéz a búcsú napja,
Szemem könnyeit vízesésszerűen fakasztja,
Oly soká nem látlak, én egyetlen múzsám,
Nem tudom, hogy engedjelek ennyi év múltán,
Nehéz, nehéz a búcsú, nehéz!
Állok némán ablakom előtt,
hallgatom a csendes esőt.
Eső nagy értéke minden tájnak,
zöld levelei lesznek tőle a fáknak.
Csak azt tudom szeretni,
aki engem imád...
Hiába minden,
- ez az én apró pici kis hibám.
Búcsúzás szépen
Nehezen indult a nap ma is,
de tudom, az Élet nem áll meg,
hanem továbbvisz.
Megtörtént a búcsú, még ha fáj is nagyon,
de tudom azt, hogy őszinte volt az angyalom.
Női hangra
Ameddig létezik még
egy falatnyi otthon,
ameddig létezik még
valaki kézen fogjon,
ameddig láthatom még
szemén a búcsúkönnyet,
ameddig el nem enged,
addig lesz egyre könnyebb...
Hagytál lovat, Családot,
paripát, rokont, barátot...
Vittél vidámságot, hoztál gyászt.
Ki hitte volna a halállal ezt a furcsa nászt...
elvonul a tél hajnali egy kevés fagyot
meghagy még holnapra is
óvatos rügyek hintáznak az ág helyén
árvácska nyílik a látogatott sírokon
Soha nem feledlek!
Hogy búcsú nélkül illant el lelked, az fáj nekem a legjobban!
Hogy elbúcsúzni nem tudtam, ez számomra felfoghatatlan!
2021. március 6. nekem gyötrelem,
mert ezen a napon aludt ki fényed.