Versek a Carpe diem életérzésről
néhány órát
emlékszem
ennyit kértem
nem akartam a világot magamnak
nem akartam hogy örökké tartson
annyit kértem
őszinte legyen
szívemig hasson...
Lepellel takarózik a világ,
holdon jár a terhelt képzelet,
megtalálunk sok-sok hibát,
mit eldugott a végtelen
Nem akarok egyedül lenni.
Nem akarom, hogy szívem
A magány súlya nyomja.
Nagy esélyek csak ritkán adódnak,
azokat ki nem használni vétek.
Most másolod a hitedre
A tegnap esti álmodat,
Mikor egy tóban fürödtél,
Hogy lemosd minden átkodat.
Sós karamell, marakuja, mogyoró és eszterházy
Az élet élvezete
Hosszú túra után a vándor megpihen,
Szép kilátás cukrászdában, fenn a Sváb-hegyen.
Torták és sütemények csábítgatják a vitrin mögül,
végül mégis a fagylaltok győznek... szemtelenül.
Augusztusi hőség, szellő se rezzen,
a kert kábán éber-álomban pihen,
a vén dió szeme már meg se rebben,
ismeri, milyen a legforróbb nyár-hangulat,
ma valahogy mégis egy kicsit minden
ragyogóbb színárnyalat.
Egyszer betemetik "azt a gödröt",
és hordják majd a rengeteg vödröt,
elkopott cipőkig,
időtlen időkig
tart majd, mibe a szél hiányt pödört
vadul - és a magány halkan nyögött -
ürességbe fény helyett köd szökött.
Testeken a selyem,
Érzéki érzelem,
Gyönyörű végtelen,
Át halálon, életen.
Már régóta kémlelik a hegyek az eget
a nap-égette kopár hegytetők felett.
A völgyekben, a sűrű fenyvesek között
megbúvó kicsiny házak méltó ékei a tájnak.
Ha buknom kell, legyek büszkeség,
Ha mennem kell, legyek a csöndes könnyesség,
De nem leszek sem sajnálat, sem bocsánat,
Mert mertem az lenni, akit teremtett a sors magának.
Gondolatok a nyári hőségben, egy felhős fotóm kapcsán
Kékben úszó, fátyolos, sejtelmes-fehér képek
Szemet-szikráztatón oly` gyönyörűek nékem.
Felhőtollú vándor szárnyal fel s még feljebb az égen,
Békességet, szeretetet hordoz az ő galambszívében.
Lackfi János után szabadon
A nőci, ha ötven, még tetszeni vágyik,
hogy elérje célját, mindenkit ámít.
A bőre még hamvas, de tesz is érte bőven,
balzsammal, krémmel kenegeti bőszen.
A most, most van!
Madarak dalát hallom,
Puha párnám tapintom,
Rózsaillat lengedez,
Hiányzik a szerelem.