Versek a Carpe diem életérzésről

Budai Gabriella Ágnes

A nőci ha ötven

Lackfi János után szabadon

A nőci, ha ötven, még tetszeni vágyik,
hogy elérje célját, mindenkit ámít.
A bőre még hamvas, de tesz is érte bőven,
balzsammal, krémmel kenegeti bőszen.

Tovább...

1011

Illésné Vincze Éva

Mi, van, itt, most?

A most, most van!
Madarak dalát hallom,
Puha párnám tapintom,
Rózsaillat lengedez,
Hiányzik a szerelem.

Tovább...

Virginás András

cseppek

vonatok síneken szabadon,
fejemben valami zakatol,
száguldó gondolat ütközött,
őrjítő kacajom felnyögött.

Tovább...

2325

Nemes Péter

A kacagó szerzetes

Élt egyszer egy szerzetes, taoista, csintalan,
Megfogadta, végigneveti azt, ami még hátra van.

Tovább...

2625

Joó Endre

Nevess, hogyha meghalok

Nevess, hogyha meghalok,
Én most már csak por és víz vagyok.
Táncold életed vadon,
Porfelhőként ölellek vakon.

Tovább...

Schrenk Éva

Gombolyagként...

...egymásba gabalyodó szálak,
és egymásnak feszülő vágyak...

Tovább...

5568

Leéb Ferenc

Lelkem orgonái

Az orgona úgy nyílott el,
észre sem vettem.
Míg ezt-azt ide-oda tettem,
elhulltak illatos szirmai.

Tovább...

1012

Jordáki Gábor

Csoda

A bor maga a csoda!
Mint koldusnak a vacsora!
Mint a regének versek utolsó sora.

Tovább...

Mezey Marianna

távolító

megfagysz, ha megérintesz,
a szememen jégvirág nyílik,
kővé válsz, ha hozzám érsz,
megbénulsz agytól a szívig

Tovább...

3836

Kurucz Péter

Részeg

Alkoholba fojtom folytonos bánatom,
Mindenki csak átnéz, és létezni fájdalom,
Szóhoz nem jutok, inkább leírom,
Hogy mi történt, holnap megírom.

Tovább...

35

Szilágyi Anita

Szving

Táncoló idő, tangózó perc,
Pianínómon felhangosított terc,
Egybevonz az örült éjszaki szving,
Testünk egy ütemre ring, hasamon csingiling...

Tovább...

3544

Horváth Gabriella Mária

A tűz

A légzésben

Olthatatlan szikra égett odabent,
gyengéden, hangtalan izzott.
Mi a feledésben néha meglebbent,
emlékeztetve, itt vagyok.

Tovább...

616

Hevesi László

Töprengő

Májusi eső illata árad szobámba,
a tegnapok emléke dől át most a mába.
A legszebb hónapot most ki kéne hagyni,
volt már elég szerelem, nem kéne annyi!

Tovább...

35

Fehér Péter

Megfáradt lélek

Lassan, fáradtan egy sóhajjal: megpihen,
A messziről jött Vándor: csendben lepihen.
Leül hallgatagon: egy csendes tó mellé,
Arcát fordítva a lemenő nap felé.

Tovább...

34

Kohánszky András

Tétova óda a mamához

Eniszné Holecz Krisztinának Sok Szeretettel!

Sokat gondolkodtam, mit is írhatnék,
Mintha normális szavakban bízhatnék.
De értelmes mondat számat el nem hagyta,
És Egóm ennél jobban nem is hízhatna.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ