Családdal kapcsolatos versek
Sajó parti nádfedeles házban
látta meg a napvilágot az én apám,
másodiknak született az öt közül,
négyen nőttek fel, egy álomba szenderült.
"Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldell a nyárfa az ablak előtt.
De látod amottan a téli világot?"
Ma is olyan szép, mint 50 évvel ezelőtt!
Lezárult egy korszak, s felnőtt lettem én.
Zaklatott vagyok, szívem szorít,
Pillanatképek, elszomorít.
Kórház és sürgősségi rendelés,
Kerekesszékben Anyu, visszaemlékezés.
Emlékszem, ponty úszott a kádban,
Fát talpba tettünk nagykabátban,
Szobából szólt Wham slágere,
S habcsókkal volt a szánk tele.
Ne élj a mának,
Gondolj a családra.
Legyen kis mániád,
Szebb lesz általa a világ.
Ne haragudj levelemre,
hogy betűim keverednek,
írni nem oly rég tanultam,
ez nekem még egy nagy munka.
Mi, anyukák néha titokban sírunk,
Könnyeink jelzik szívünk fájdalmát,
Némán is beszédesebbek ezer szónál,
Mert az érzelem nyelve nem kiabál!
Csöndes este van, hull a hó.
Kandeláber fényében megcsillan a hótakaró.
Az ablakon bámulván kintre tekintek,
Oly szép, oly gyönyörű az este.
Egy elképzelt világban
Másképp mennének a dolgok
Minden családban
Ketten hordanák azt a bizonyos nadrágot
Áldott legyen ez a nap neked,
Karácsony a szeretet ünnepe, ne feledd!
Csukd be szemed, érezd a tél hidegét,
Érezd a finom étel és sütemény melegét!
Szemeitek, arcaitok visszafénylik,
Visszacsillan a mába
E szürke alkonyi homályban.
Visegrádi tóban
fogjuk a sok halat,
párom horogjára
jó nagy pisztráng akad.
Lapozom, lapozom, lapozom a múltat;
nézem a fényképed, sárgát, megfakultat.
A kislány olyan akart lenni,
Mint a nagyobb lánytestvére.
- Nincsen nálad jobb barátnő!
- Elmegyek most egy estére!