Versek az elengedésről

Laczkóczki Endre

Néma harag

Silent Wrath

Nincs születés
A néma romokon.
Nincs teremtés
A hideg hamvakon.

Tovább...

Kasza Márk

Csigalépcső

A földszinten kezdtük ezt a semmit, ami most van,
Ezért vagyok irányodban szótlan,
Mert lejjebb vagyunk, mint a tengerszint,
Félve kérdezem meg tőled, hogy s mint?

Tovább...

12

Fülöp Zsolt

Mindig kisüt a Nap!

Bimbózó bíbor néha elszürkül.
Szelíd szavak szándéka kicsorbul.
Vázában virág nem éri el vizét,
Nem látod kapcsolatod értelmét.

Tovább...

11

Tarcsi Ildikó

Madárka

Szikrázó napsütéssel teli nappalok,
Ragyogó csillagokkal megtelt éjszakák.

Tovább...

1938

Lederer György

Március

Latyak telünknek elmúlott keserve.
Hamar tavasz fakaszt bazsalyt pofánkon
megújulás vigalma közepette.
Örömködünk a hőfokváltozáson.

Tovább...

Poór Edit

Elengedtelek

Talán a sors keze volt,
Hogy egymásra találtunk.
A lángoló szerelmünk
Nekünk nyugtot nem hagyott.

Tovább...

6674

Józsa Bence

Lány az őszben

Fújdogál az őszi szellő,
Meg-meg áll a szerény költő,
Égbolton a bársony felhő,
Csendes ma a sötét erdő.

Tovább...

Rónai Gabriella

Árulás

Veszteség, mely lerántja lelkem a mélybe, kialszik fényem szeretete.
Elgyengülök és nem látom, mindennek mi értelme.
Féltékenység? Bosszú? Karma?
Szeretetben és békében élni ki ne akarna?

Tovább...

Kovács Krisztiánné

Samhain

Borongós őszi napon
Esőcsepp koppan
Arcomon, szél
Zúgását hallgatom.

Tovább...

Pércsi Levente

Édes létem

Édes létem.
Lassan végem...

Tovább...

10

Solymosi Máté

Poncius Pilátus lovag, Júdea ötödik helytartója

Egy fekete macska sétál előttem,
Hátsó lábain jár, akár én...

Tovább...

Diószegi Judit

Bánom?

Az életemben volt már
Rengeteg fájdalom,
De nem bánom, csak azt,
Hogy ismerlek. Azt nagyon.

Tovább...

Lénárd Róbert

a város kiürült

ülök a háznak a legtetején, és a város
bele a semmibe hull makacsul, mint a nap, az is épp olyan sáros,
kihuny a hídon a lámpaszivárvány, és mindent a végtelen ár mos,
minden kicsit álmos

Tovább...

Györe Kató

Szerelem

Haiku

Játékos csúszda...

Tovább...

1716

A. Adél

Merengő

Csak talpát látom a sártakarta utca hasán,
hűs nyomai hervadt virág illatában forrnak,
s én még mélázva merengek múlt emlékek szaván,
mik szépek tán soha nem is voltak.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom