Versek az életről

Stummer László

Esti Haiku-csokor

Jó itthon lenni.
S éppen semmit tenni.
Elcsendesedni...

Tovább...

00

Schweighardtné Pataki Zsuzsanna

Őszi dal

Az ősz besuhant halkan, váratlanul,
hosszú éjeken csillagok tüze gyúl,
borzonganak a falevelek,
találkozom-e még teveled?

Tovább...

Berta Csaba

Az én naplóm

Az én naplóm nem bőrkötésű vagy sima bársony,
Mely kezek kopásától fényében ékesen ragyog,
Az én naplóm, tudod, fiók mélyén hentergő,
Megélt pillanatokból álló, álmokat rejtő, sárguló lapok.

Tovább...

Szalai Mária Krisztina

Ébresztő

Friss a reggel, vidám, ha akarod!
Ritmusra kelj fel, gyorsan mosakodj!

Tovább...

1819

Hegyi László

Mostanában

Mostanában az éj sötét,
nincs annyi fény és csillagok.
Hiába éltet még a lét,
valami lezárulhatott.

Tovább...

2424

Varjú Zoltán

Édes álom

Menekül a nap, a holddal kéz a kézben jár,
feldereng a simára csiszolt márvány.

Tovább...

Müller Márta

Dum spiro, spero

Tudom, a Földet
Más irányba forgatni...

Tovább...

Máté Lászlóné

Meghalt szerelmem emlékére

Oly réges-régen veled voltam itt a réten.
Most itt vagyok, feltört a gyönyörű emlékem.
Szerelmünk nem teljesedett, hiába minden.
Pedig szerettél, érted dobogott a szívem.

Tovább...

Elter József

Esti Balaton...

Sír a Balaton a lemenő nap fényében,
A visszatérő sok vidámság reményében.
Aranyhidat húzva a tó felett újra álmodik,
Kinek mit nyújthat, ha a nap újra felkúszik.

Tovább...

1011

Horváth Gabriella Mária

Eltűnőben én

Eltűnőben, de néha még
a hegyek visszhangozzák
elmúló szépségem rejtekét.
Benne hallom utazó játékát,
hol jelenem múltja
izzadó verejték.

Tovább...

Polgár Olga

Torzulás

Ráhasalt az ég a Földre,
az élet csak nyögött tőle.
Megtévesztve a kavicsot,
mert a csillagok közé jutott,
ellopva a fényüket, elhitte,
hogy ékkő vált belőle.

Tovább...

Csík Ferenc

Vért izzadó utakon

Zörög az ég harsonája,
Elered az eső garmadába.
Szépséges tájra borul a felleg,
Angyalszárnyakon a hajnal felkel.

Tovább...

Szebenyi Judit

Őrizz még

Mikor elmegyek, bocsáss meg nekem,
A köveknek s nekem, mikor elestem.
Minden fájdalmat elviszek:
Kínokat, szürkületet, könnyeket.

Tovább...

1620

Kozma Ilona

M o s t

...elolvadni ma azokban a percekben,
amik holnap már hetedhét országon is túl vannak;
megállítani az órát,
hogy igazán érezni tudd,
ahogy a távcsöved megtelik
a hajnal illatával;
szárnyalj a napfényben...

Tovább...

Nagy Cs.

Magával ragad az éj...

Magával ragad az éj, a meseszerű,
a bársonyos - a csillagszemű.
Mint árva fecskemadár,
repkedek félve,
ébenfekete szárnyammal
az igazságot keresve.

Tovább...

24
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ