Versek az életről

 IdőHosszKedvenc

Rozsnyói Ferenc

Antracit éjjelek

Halhatatlan balzsammal bekent
Szundító antracit éjjelek...

Tovább...

137166

Széles Kinga

Kezesen

Írt sorsát horgolja,
Szemet szembe öltve.

Tovább...

135149

Pocsai Piroska

Életérzés

Szeretek élni.
Minden reggel ébredéskor
szebb napot remélni.

Tovább...

Varga Z. Lajos

Könny-vágyaim csorognak...

Halk fáklyafénynél imbolyog a lelkem,
Ne kelljen még temetkeznem,
Ne kelljen még temetkeznem.

Tovább...

130138

Végh Attila dr.

"Most elfelejtem"

"Most elfelejtem a késő körútat,
Amelyen késő kocsisok zörögnek..."
Engem már a zaj rémiszt és meguntat,
fejemből a vágyak búcsút köszönnek.

Tovább...

127262

Pocsai Piroska

Szenvedélyek ár(j)án

Nincs tovább. Már elvesztettél mindent,
s csak emlékedben él meghitt szoba.
A jó Istent nem vádolhatod meg,
múltra port az idő sem hint soha.

Tovább...

126248

Pődör György

Egyszerű a képlet

Nektártól függ méz s illata,
nem a méheké a babér.
Dönghet a szárnyak kis hada,
nem bölcs a siker, csak kacér.

Tovább...

126123

Karsai Tibor

Van egy hely

Hunyd le szemeid, gyere velem,
itt nem látnod, érezned kell!
Lassan megérkezünk, fogd a kezem...

Tovább...

125224

Ádám Istvánné

Már nem kereslek

Tavasszal, ha sóhajtanak a fák.
Téli álmából felébred a világ,
már nem kereslek tovább.

Tovább...

Pocsai Piroska

Örökül...

Hej, de sokszor megkísértett
búbánatával az élet.
Legyűrni nem hagytam magam,
mosolyom lett védőfalam.

Tovább...

125269

M. Laurens

VAN AZ ÚGY...

Van az úgy, hogy néha
a mosoly is fáj az arcunk szegletén,
van az úgy, hogy az ember
lelkét mocsokba tiporja egy kretén.
Van az úgy, hogy meginog a lélek,
és világgá ordítaná, hogy: Látod?
Magamra hagyottan sem félek!

Tovább...

121138

Komróczkiné Piszár Éva

Majd a csillagokban

...elhalkul bánatom őrzöm a lelkemben.
Elviszem magammal, mi kéretlen volt itt,
majd remélem, egyszer csillagként lehullik.

Tovább...

120200

Pocsai Piroska

Valahol... valaki...

Magányos vagy. Igen, elhagyott.
Nem mentegetőzött, el sem köszönt.
Hitted, együtt öregszetek meg.
Üresség maradt, és a bolyhos csönd.

Tovább...

120223

Zagyi G. Ilona

Várnak, s én várok...

Otthon

Volt-nincs lábnyomok nedves konyhakövön,
bűntelenné törölt foltok és pacák.
Botlásaink a kopottas küszöbön,
vigasszal megtörő, könnyes némaság.
Légtérben lezárt szó és párnacsaták.

Tovább...

118108

Pocsai Piroska

Csalfa idő

Víz felszínén táncol a reszketeg fény,
hamisan duruzsol a vaskos magány.
Falevelek között szellő lengedez
tovatűnt idők emléke sóhaján.

Tovább...

117225

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom