Versek az emlékezésről
Nagyapám Emlékére
Mindig csodáltam őt, oly erős volt hite,
elmormolt egy imát, s "édesebb lett" könnye".
Minden este úgy feküdj le,
Hogy megálmodod jövődet,
Boldog, kiegyensúlyozott leszel,
Örömben éled meg minden percedet,
A szeretet körüllengi környezeted,
Régen aludtam, kezemből kidőlt könyvem,
S reggelre mindent, de mindent elfeledtem,
Fejem hiába kérdeztem, csendet mívelt...
Csak egy vers
Azt hittem, messze menekülve
elbújhatok önmagam elől.
Azt hittem, hogy mindennek vége,
mert a halál már rég bejelölt.
Egy elfeledett emléknapra
Csillagok laktak szép szemedben,
Vidám tűz égett hű szívedben,
Szeretet élt a lelkedben,
Így élsz ma is emlékezetemben.
Írnom kellene valami jót.
Nem tudok, nincs is rá szó.
Emlékezek. Volt együtt töltött óra.
Elmentünk egy szép, nagy tóra.
Görög világban valahol egy szigeten lehetett,
hogy ottan a múzsák kaphassanak ihletet.
Lehetett a szigetlakókról, vajon hogyan élhettek!
Versben leírni, ha olvassák, higgyenek a szemüknek.
Ó, te sziget, rossz híredet keltették,
nálad íródtak a Sapphoi versikék.
Régi barlang rejtekében,
mély folyóvölgy oldalán
aranybányász és a lánya
éldegéltek hajdanán.
Emlék
Lassan már dér lepi be a tetőt,
S én most is keresem őt.
De már a lába nyomát sem lelem,
Hol vagy, merre jársz, kedvesem?
Adriának szép szigete
tengernek a közepébe`.
Visz volt, most is az a neve,
csak más országban a helye.
Délvidék
A Dunának a jobb partján,
a Nagy Morava folyónak
torkolatánál állt a vár.
Falak állnak hírmondónak.
Fiam...!
Álmomban álmot láttam.
Vijjogott a sólyom,
Tűz lobbant, s arra vágytam,
Hogy eliramodjak.
Te áruló gazember,
Az emlék bennem útra kel,
Ki lesz majd, aki felel?
Mi lesz, ha a sötét fényt vesz el?
Csak szótlanul múlnak a percek,
Ősz-tiszta csendben járnak a lelkek.
Kéz most a kézbe belesimul,
Lélek a lélekkel ül valahol.
A millecentenáriumi hosszú hétvégén,
mint két
szivárványszínű unikornis,
repültük át a fekete világűrt,
(integettél
a játékosan morgó Lajkának,
morgását csak képzelted...
Ez a nyár nemcsak dühödt meleget,
esőt, vihart is hozott eleget,
és hogy már minden elvégeztetett,
hátrahagyott pár szürke felleget.