Fabulák
Minden zsiráf nyakas. Ha véleménye
van, azt egykönnyedén nem módosítja,
akármily ékes érvek ellenére.
Falombokat, gyümölcsöket kajázik,
folyó-mocsárban ülve dagonyázik
a jó tapír, ki Dél-Amerikában
honos: Guyanában, Brazíliában.
Jön a tavasz, patak szalad,
vízpartokon a fák hajtanak,
növesztik a levelüket,
földön hódok gyülekeznek.
Valahol létezik egy világ,
Ahol az álmok valóra válnak,
Van ott egy piciny ország,
Ahol az álmokat a manók írják.
Panda média
Szomorú ez leány,
meg is lészen veszve,
látá ám az Úr ezt,
hogy el vagyon ez cseszve.
Van nekem keresztem,
biztos van Neked is,
enyém nehezen cipelem,
tiédet nehezen cipeled.
A strucc futómadár. Ez azt jelenti,
hetven kilométer per óra gyorsan
képes sietni. Véle versenyezni
nehéz. Ez indukál az állatokban
s az emberekben izgatott rajongást,
zömük hiszen bizony jobban becsüli
a rohanást, mint a komót gyaloglást.
Volt egyszer egy ember. (Aki messziről jött!)
Más szapulásával túl sok időt töltött.
Figyelte, kit ismert, leste minden léptét...
Íródeák iskolában
A szomszédjáról másolgat,
Nem kell sokat törni fejét,
Elég, ha más ír okosat.
Ne próbáld talányát fürkészőn kilesni,
illetlen az intimitást...
A sárgarigó egy ágon üldögélt büszkén,
minden madártól várta, ámuljon szépségén.
Különb vagyok én mindtől, gondolta magában,
nincs bizony ily` szép tolla másnak a világban.
Történt nem is olyan régen,
sűrű erdő rejtekében,
éldegéltek az állatok,
ki a földön, ki fán lakott.
Határtalan, szabad madár a gólya.
Nincsen kötelme, sem feljebbvalója.
Élt egyszer a falu szélén
Öregasszony s öregember
Jánoska nevű fiukkal,
Ki ügyes volt, és szorgalmas.
Élt egyszer egy piros kakas,
nagy háreme volt neki,
mégis kedvetlen volt mindig,
mi baja van, ki érti.