Versek a fájdalomról

Buday Anikó (Zsani17)

Elmúlás

Emlék

Fáradt szemében
elmúlás nekem adta
az emlékeit

Tovább...

H. Hajna

Más szívvel

Kinek sötétség lakik szívében,
annak még a tiszta is koszos...

Tovább...

916

Kalapács Isti

Egy kis csillag

Csak egy csillag voltál,
Csak egy csillag, ami úgy ragyogott az összes többi között,
Mint valami sötét erdőben egy kis ház,
Amelyből csak úgy árad a fény.

Tovább...

Nagyszászi Borka

Voltunk

A szakadék kettőnk között elmélyül
Egy mélységes pontban legvégül.

Tovább...

Oláh Szilárd

Visszavárunk!

Elveszettek hadai vannak e nagyvilágban.
Bántásoknak szavait halljuk.
Fájdalmas sóhaj száll az ég felé.
Anyák keresik gyermekeiket.

Tovább...

Kalányos Róbert

Mosoly

Bevillan egy kép, és elmosolyodom.
Úgy szerettem mosolyogni a mosolyodon...
Úgy szerettem azt a csodás illatod érezni,
Most meg alig tudok nélküled létezni...

Tovább...

Buránszki József

Legeslegutoljára...

Éjnek éjjelén s annak is éjszakáján -
Valahol December vagy Január réges-régi táján -
Varjak telepednek nagy fenyőfám ágán;
Szívem immár zakatol múlt szerelmek árnyán.

Tovább...

Szabó Benedek

Tán egyszer jobb lesz

Elmúltak a szép hónapok,
Új s szomorú gondolatok,
Bús, de szerelmes emlékek,
Mint gonosz, csúf szellemlények.

Tovább...

Nagy Eszter Jáhel

Elhalkuló, sötét gitárszó

A világosság a karmester, ő diktál ütemet,
Így fogadja a reggeli ember-csődületet.
Nagyon lelkes és izgatott mindenki,
Csak én vagyok az, ki magát fásultan a színpadra cipeli.

Tovább...

Pécsi Noémi

Ő

szívemen élősködő
fájdalmat csepegtető
remegő szeret/ő.

Tovább...

Tatevoszjan Anaisz

Magam ellen

Hang a fejemben, pusztító igazság,
Taszító, csúnya, talán hazugság?
Sértés vagy tanács: "menj, öld meg magad,
Ha nem megy, hát nyugodtan üsd a falat,
Harapj már földbe, hisz senki sem szeret,
Nem érdekli kutyát sem, minek takarod sebed?"

Tovább...

Szilágyi Anita

Gyászlepel

Beborult immár minden felhő felettem,
Ne keressétek többé a fényt bennem!
Íriszem zuhogó könnyzápor,
Becsapott a világ! Becsapott százszor!

Tovább...

Béres Kincső

Haldoklásod

Nem élsz Te, haldokolsz.
Nyaldosod sebeid, és fuldokolsz.
A levegőt is lassan veszed, mert azt hiszed,
hogy életed így könnyebben élheted.
Könnyebben? Ne röhögtess!
Vedd észre a csodát, hogy megélhesd.
Ereidben már nem pezseg a vér,
Elfojtod, hogy maradjon tartalék....

Tovább...

Biczó Anna

Egyedül

Nélküled

Egyedül, nélküled nehéz,
olyan lettem, mint tengerész.
Élet tengerén evezek,
hiányod miatt szenvedek.

Tovább...

Antal Sára

A múlt zenéje

Halk hang neszez
- vajon mi ez?
Egy dallam száll felém
lágyan és ringatón...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ