Versek a fájdalomról

Skultéti Balázs

Darabokban lépdelve

Vágyálom csupán, csendes lobbanás,
csókja forró oltalmazás.
Vajon hallod most,
ahogy szívem érted dobbantott?

Tovább...

Kovács Marietta

Elveszve

Fáj a lét, a létezés,
A pótolhatatlan pótlék.
Virág mellett gyom vagyok,
"a" helyett "b"-tervvé szólok.

Tovább...

Németh András

Naplemente

Kétségek mély szakadéka közt oly nagy a határ,
A nap nyugovóra tér, érzem, hív a halál.

Tovább...

Rónoki Bertalan

Nemlétemben

Nemlétemnek
Nincs hiánya
Csepp
A vizes ablakon
Se látszik
Felszáradok
Nyomtalan...

Tovább...

Juraszko Kevin

Elfáradtam

Elfáradtam most már - tényleg,
nem maradt már semmi lényeg,
csak tépjük, marjuk egymást...

Tovább...

Kisfaludi Krisztina

Jellemzés

Ez lennék én?

Suttogó üvöltés,
Elhaló emlék,
Lebegő némaság...

Tovább...

Kulifai Hanna

Elveszett boldogság

Fényes csillag életem
Légy ott mindig énnekem
Csak ennyit kértem tőled
De egy éve nem hallottam felőled
Hiányzol mindig is fogsz
Búcsúzóul csak egy puszit dobsz
Te voltál az életem
Veled semmit se féltettem...

Tovább...

Balku Attila

Tavasz

Zörög a megfáradt avar,
de nem lépteim nyomán,
éled, mit holt teste eltakar,
harmat csurog homlokán.

Tovább...

Müller Márta

Fohász a gyermekekért

Istenem, segítsd
Meg e világ gyermekét...

Tovább...

1416

Nagato Smith

Elfogadhatatlan

A szemem csak lecsukom,
S majd újra kinyitom.

Tovább...

Rostás István

Talán utoljára

Talán egyszer utoljára,
visszatérek szülővárosomba,
megpihenni lágy hajlatában,
gyönyörködve a Tisza sodrásában,
végigsétálni gyermekkorom,
legszebb emlékeim helyét,
felidézve, akkor milyen is volt,
de sajnos, már homályos a kép.

Tovább...

Fehér Dzsesszika

Elmentél

Angyalként

Vicces, hogy az emberek mennyire
odafigyelnek rád, miután meghaltál.

Tovább...

Gazda Vivien

Magának él

Csak a harag él bennem
Gyűlöletet zabálok
De tök mindegy hányszor essem el én mindig felállok
Túlélelem azt mibe más már ötször is belehalt
A lelkem legyen könnyű csakis ez ami hajt
Nem érdekel ki mit gondol úgyis keveset szeretek...

Tovább...

Freesya

Fogd kezedbe arcom!

Temessem-e tenyerembe arcom,
hogy ne lássa senki, milyen a fájdalom,
mit a múlt jégszilánk karmai vájtak
vérző sebeket ejtve a holnapon?

Tovább...

Dobosi Györgyné

Kiírt fáj-dalom

Létem vakon, szeretve sokszor csókolt,
lám, "magad vagy, ki restellsz összerakni"
kínos leckét kaptál az égi sorstól,
"s a tépett dallam lépte belőled szakadt ki".

Tovább...

4343
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ