Versek a férfiakról
Nő szemszögéből...
(9 soros)
Férfiak, férfiak...
Csak ígérnek... játszanak?
Majd... szolgaságra fognak?
Üzletkötő voltam, nyugdíj közeli férfi,
sokadszor utaztam Bécsbe üzletet kötni.
Úgy éreztem, ez lett életem legjobb munkája,
kupiba mentem, magamat megjutalmazva.
Délcegen lépdel az úton
ő, a múzsák hódolója.
Körbenéz, kutatja folyton,
akad-e újabb horogra?
Mióta nem félek a férfiaktól,
nő se vagyok. Kikeményedtek látomásaim,
külön formát kapott minden szívverés,
és külön szívet minden pozitúra.
Az asszony tragédiája
Mi vagyunk az örök Évák,
Azt mondja rólunk a fáma,
Minden kárnak okozói,
Nagy bajt hoztunk a világra.
Azon tűnődöm már napok óta,
férfiak nélkül egy nő nem ragyogna,
hisz mi nők mindig tetszeni akarunk,
ha nem lennének férfiak, kinek csillogjunk?
Sosem voltam gazdag ember,
de szegény se voltam,
amikor egy kis pénzem volt,
rögtön eldaloltam.
...egy kacsintás, csöpp csáberő,
ha hússzelet csüng a nyárson,
és szerelni kell - nincs pardon
Ilyenek vagyunk?
Férj, feleség sokadszor együtt mentek vásárolni,
feleségtől ígérve, hogy gyorsan fognak végezni.
A nej` válogatott, férj belerakta a kocsiba,
de a bevásárlást a kedves férj mindenkor unta.
Hirtelen, fénytelen,
sebhelyes szívemen
megpattant egy kósza,
derült égből szikra.
Ezerszer átgondoltam magamban,
és ha a szerelem összhangban van,
néha összecsapnak a hullámok,
az élet nagyon rögös, hisz tudjátok.
Vagyok fagytalan vízútkereső;
nem gázolnék mocsarak hínárjába,
számomra a láp hasznos kerülő -
tiszta vizet szűr vízesés számára.
Voltam én is reményteli
ifjú szép leány
voltam
s mégis elhagytak
egy karácsony éjszakán
aztán lettem szerelmes
szép asszonnyá
de jobban kellett...
A férfi a vadász, ki ha zsákmányt ejtett
Éhesen felfalná rögtön, mit megszerzett.
Szomját oltaná, mert csak inni vágyott
A nő ad, de kér érte egy egész világot.
A magyar sors keresztre szegeződött,
idegenek döntenek sorsa fölött.
Ha elveszett fiatokra gondolok,
szívemben megkondulnak a harangok.