Vicces gyerekversek
Szomszédunkban a réten,
a réten,
nagy mozgás volt a héten,
a héten.
Zümm Ödön és Dong Olga
mihaszna darázsgyerekek,
repültek a dombok felé,
követve a sok zöld legyet.
Történt egyszer nagyon régen,
romantikus hajnalon,
egy tóparti selymes réten
ott sétált egy hajadon.
Aggodalommal szól a moly:
- Fakukac úr, ön túl komoly.
- Csodálkozik? Én úgy élek...
Teknőc Ernő munkát keres.
Postásnak állni érdemes,
így gondolta, s elindult a hivatalba.
Megkérdezték, mihez is ért,
ő csak forgatta a szemét -
házhoz viszem a levelet,
postás lennék, hogyha lehet -
Rábízták a leveleket.
Végeláthatatlan
felettem a kékség,
benne terelgeti
felhőnyáját a szél.
A dombháti kicsi völgyben
boszorkányok éldegélnek.
Két jó boszi: Anna, Panna,
völgylakóknak jó szomszédja.
Erdő szélén, hiszed-e,
megbotlott egy cinege.
Belebotlott árnyékába,
azóta fáj pici lába.
Szobám szürke fala,
Se szöge, se oldala.
Vaksötétben cikázik,
Falra mintákat firkázik.
Manapság iskolában nehéz rendet tartani,
Ilyen eset, bevallom, csupán néha alkalmi.
E csodás, példás eset egyszer mégis megtörtént,
Ezért hát lejegyeztem magamnak e ritka tényt.
Bukfenc azért lettem,
mert bukfencet vetek.
Bukfencekből tőlem
bárki leckét vehet!
Zoknim, hol vagy, merre jársz ma?
Ez egy mindennapi játszma.
Csintalankodik a párja,
Mindig eltűnik szobámban.