Versek a hiányról

Schmidt Károly Imre

Tizenkét kérdés

Kérdést mondok, tizenkettőt:
Mikor lesz az ember felnőtt,
mikor felnőtt, mért nem gyerek,
ki a homokban hempereg?

Tovább...

2123

Vári Józsefné

Álomba ringató gondolat

Csókoktól vörösre duzzadt ajkam durcásan biggyesztem,
Mit várhatok még többet az élettől, drága jó istenem?

Tovább...

Gy. Orbán Éva (Evanna)

Időtlen

tudatban örökké élve
kutatva sok emlékképben
álmokban meg-megidézve...

Tovább...

2930

Kapocsi Annamária

harmathő csupa Nem

Ízek fahéja, fűszere,
hiányzók lobogó árja,
mint rohanó ménes hiánya,
rétre szabadult ágya, alapja.

Tovább...

1814

Tóth Szabolcs (Totisz)

Tavaszodott már

Képzeld, barátom, tavasz van,
De nem rügyeznek a fák,
Kócos, nagy lombhajukat
Most idén nem bontják.

Tovább...

33

Orosz Zsuzsanna

Hova lett a szíved?

Hova lett a szíved?
Tegnap kerestem fel emléked.
Egyedül töltöm az estéket.
Üres városban kihűlt ház.
Sehol egy lelket sem látsz.
Mondd, hova lett a szíved?

Tovább...

Köröskényi Levente

Koppanások

Kihűlt utcák repedt kövén,
Esőtől ázott felületén
Léptek koppannak, mind az övé.

Tovább...

56

Timkó Antal

Csak egy napig

Szeretnék szemtelenül szeretni,
Csak egy napig boldogan nevetni,
Záporozni, mint a nyári eső,
Magamba szívni a friss levegőt.

Tovább...

Erdei Imre

Emlékszem...

Emlékszem minden egyes szavára,
Emlékszem a bársonyos hangjára.
Emlékszem minden egyes mosolyra,
Emlékszem az elhalványult fotóra

Tovább...

Madsampi

Érzem

Minden reggel látom az arcod,
mit a szellemed már rég az agyamba karcolt.
Minden éjjel hallom a hangod,
mit a szellő befúj az ablakon át.

Tovább...

Bellér Roland

Szerep

Játék itt az egész világ,
és játékos benne minden férfi és nő.
Szerepet választhatsz magadnak,
s kitalálhatod, hogy adod elő.

Tovább...

22

Timkó Antal

Édesanyám

Szerető Édesanyám, két éve már,
Hogy piros szíved útja végleg leállt,
Pedig hogy voltál, mennyi mindent adtál,
Tudtam, nem hittem, hogy végleg elhagytál.

Tovább...

Uzelman János

Anyák napjára

Boldog ember vagy, amíg hazavárnak
szerető szüleid a családi házba,
kapuhoz tipegnek könnyeket hullajtva,
deres fejükkel válladra borulnak.

Tovább...

Nagy Dalma

XVI. Szonett

Édesanyám lelke...

Árva rózsa édesanyám lelke.
Pedig szerette őt mindenféle úr.

Tovább...

65
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ