Humoros versek
Ha eltűnne a forrasztóónod,
Lehet, hogy én voltam... Csak úgy szólok.
Megy a hangya a színházba,
bemászik egy szép ruhába,
felveszi a primadonna,
mikor a szerep úgy hozza...
Feledékenység
Keresem a szemüvegem,
nem találom sehol,
persze, hisz a szememen van,
az orromon trónol.
Azt hiszem, eleget fáradoztam már,
Kocsiba pattanok, és nyomom a gázt.
Úti célom fényévre a sarki kocsma,
Képtelenség lenne elsétálni oda.
Egy dolgozat ára, avagy amikor anyukám haragszik
Hát, nem tudom, miképp is kezdhetnék hozzá?
Persze, persze, háttal nem kezdünk mondatot...
Egy jól induló nap úgy omolhat rommá,
hogy anyukám közli, ma takaríthatok...
Csak akkor vették észre, hogy meghalt, amikor megéheztek
Mondja Szundi: Nézz csak oda!
Milyen lusta! Még álmában sem mozog!
Dörmög Morgó: Azt sem hallja az ebadta,
hogy a gyomrom hogy korog!
Jó az, mit írtok.
Nekem nem lesz kenyerem,
azért olvasom.
Vágom a fát, verem a vasat,
töröm az utat, bontom a falat.
Nincs már szabadság, nincs több pihenés,
munka után a jóízű nevetés,
nem hívogat már a messzeség,
eltemet mindent a sújtólég.
Nem emlékszem, feketén
odaléptem teeléd?
Vagy a bárgyú vigalom
kivilágolt fogamon?
Valentin nap és szerelem,
fiatalságomban az egyik
nem szerepelt.
A másikat emlékeimben
keresem,
van belőle nem egy napra
való, se kettőre,
örökké él, de mindég...
Kereplők recsegnek, régmúltról fecsegnek,
Fapofák rémisztve ijesztegetnek,
Hideg van, mégsem fázik senki,
Jó dolog a telet temetni
Szeles délután verset írtam volna,
huzat lett, s lapom elsodorta,
dühös lettem: azt a mindenségit,
nem teszi zsebre, amit mondok néki,
papucsba ugrottam, s azon menten
elkaptam loboncát, el sem engedtem,
egy darabig álltam a széllel szemben,
újra útnak indult, és én vele mentem...
csámpás volt az idő mezítláb ment lassan
sokszor botladozott pedig futni hagytam
biztattam is néha ne légy ilyen léha
igyekezzél jobban sosem érek célba
Tudjuk, csibeiskolába
minden tyúk járt kiskorába`.
Tanultak is tíz-tizenkét
különféle vészhez leckét.
Manapság
Manapság csodálom azt is,
hogy zseb mélyén az álmom -
s nem lopta el tőlem senki
egy állófogadáson.