Humoros versek
Dacolva a korunkkal
Újra együtt vagyunk hát.
Keressük a hangokat
És a szilvapálinkát!
Két férfi vonult be a bálba,
ám teljesen azonos ruhában,
férjét a lány epekedve várta,
odalépett és elvitte táncba.
Mivel egy hónap alatt egyszer sem volt hó,
komoly fagyot se tapasztalt az e tájon lakó,
nem jöhetett a Mikulás szánon,
nem nyílt hidegpír a gyermekorcákon...
Lehullik nyelvemről a szó
vajazatlan karéja,
bonthatatlan a mondható:
így dadoghat a néma.
Télen mindenki táncossá válik,
Mind a bácsik, zombik vagy gádzsik.
Japán tálból nem jó inni,
elfolyik a hűs nedű!
Versek közt a rövid a jó,
fölösleges sok betű.
Add, Uram, hogy ne legyen nagy hasam,
de azért továbbra is zabáljak,
legyek délceg, lobogjon a hajam,
s ne csökkentsd méretét a kanálnak.
Volt már benne, és én
nem vettem észre,
még egy kávét
belemértem.
Elértünk ennek az évnek is a végére,
A pezsgősüveget állítsuk fel az élére,
Újévi fogadalom meg miegymás,
Marhának a foga igencsak lucernás,
Lehetett volna jobb, vagy szépen zártuk?
Decemberben a napot pólóban láttuk.
Micsoda móka ez, micsoda tánc,
Nincs most homlokunkon gondterhelt ránc,
Önfeledt, jókedvű farsangi bál,
Kezdődhet az álarcos karnevál!
Volt egy halam, éhen döglött,
úgy hívták, hogy Remény Rája.
Az őrangyalodat megtépázta az élet,
bár nehéz így elképzelni ezt a képet.
Egy félszárnyú angyal, ki megvédett téged,
hogy soha ne kelljen semmitől se félned.
Új év jött az Ó után,
bennem a dilemma!
Ideültem nagy bután,
kezemben a penna.