Humoros versek
Mosolygós jókedvem
nem vitte sokra,
nagy súllyal vállamon
állt be a sorba.
Mosolyogni látom az embereket,
- szemek tükrében győztes karok -
hasznos időre mégsem tellett:
amíg egymásba értek a mondatok.
Kedveled e meleget?
Szeresd meg!
Egy hete telepedett,
engedelmes lelkedre,
s veled lebeg
enyhet keresve...
Szürke egér gyülekezett
jött össze a házból,
dönteni, hogy ki ehet majd
spájzban a kolbászból.
Egyszer írtam egy ünnepélyes verset március 15-re.
És jött a poet-értékelések legkülönösebbike:
"Hát igen, nagyon fontos a természet és a környezet védelme."
Hosszan gondolkodtam, hogy jön ez ide, míg lassan...
Nem kell nekünk
horvát tenger,
így is
csokibarnák
vagyunk,
szenved minden
magyar ember,
lassan fel is forr...
deres a reggel
de én most már itt vagyok
két fenyőtoboz...
Lámatetem, lámatetem,
a harmadik kórót ültetem,
s a gerincükön feszült karón a
távol ül, s birka-róna.
kint a tűző napon
locsoltam a ciffet
nyaltam körbe szivaccsal
a kopott kerti priccset
Lám-lám, itt lógok a falon,
s drága-hű olvasóm, te légy,
ha úgy hozza az alkalom,
testemen szemtelen ne légy!
Itt a csók!
Júniusi hőhullám,
leizzasztó délután,
kutyám lábamnál hever
képén vigyor-jókedvvel!
Hajnali kép,
mind, ami szép,
a semmibe illan el épp.
Ez vadvízi abszurdum
Komor kormorán komornája derűs daru, fürj a férje.
Hitesével ében hölgye posszogó kis fúria.