Humoros versek
...mese felnőtteknek...
Kicsiny mesém talán
nem lesz túl etikus,
de elmondom mégis,
hogy járt a patikus.
Márton ludunk tegnap reggel
benyújtott egy petíciót.
Abban az állt, hogy a család
liba helyett egyen diót.
Kinn az utcasarkon egy kis idős ember állt,
idegesen néha csak ide-oda sétált,
egyik kezében kopott sapkáját lóbázva
kitartott egész nap, ha egy kicsit is fázva.
Meggyúrt, megdolgozott a töltelék,
Nem puha plötty, mócsingos törmelék,
Finomra darálva, fűszerezve,
Rugalmasan keményre eresztve...
Az udvarom üresen állt.
Hát vettem egy szép kakaskát.
Nincs is neki semmi gondja.
Felrepül a kakasdombra.
A nagyváros méhében
cirkulál egy tömegjárat,
útja során még éppen
elérve egy öreg gyárat.
Ludaskása - ludaskása,
elérkezett Márton napja,
az évnegyed első napja
kedvezve lakmározásnak
A versírásban kezdő vagyok,
Novemberben majd megfagyok,
De visszatérve a lényegre,
Kíváncsi vagyok a véleményekre.
Most már a kutyám lett a fiam
- kedves, szürke eminenciás -
dombra vezet fel sétautam,
tágas, mint az Óperenciás.
Ötven éve volt, amikor
kimondtuk a boldogítót.
Éldegélünk, ahogy tudunk,
együtt kelünk, együtt hálunk.
Ott álltam egyedül démonaimmal szembe`,
s azt láttam, ki a biztonsági kamerát karbantartotta.
Kétes hírű éji lokál házamtól pár sarokra.
Bárpultjánál iszogatok, vadászok a csajokra.
Szóban forgó egyedeket tüzetesen megnézem,
Pénzért vennék boldogságot. (Vagy ha lehet, félpénzen.)
A héten ismét elmentem Dietikonba, a svájci "szülőfalumba",
az optikushoz voltam berendelve már régen erre a dátumra,
reméltem, megkapom végre az annyira várt, új szemüveget,
és végre majd ismét tisztán látom azokat a ficánkoló betűket.