Vicces versek állatokról
Hómezőin a pompás Everestnek
egy sokat látott, sokat tűrt Gepárd
becserkészett egy szürke Ürgepárt:
"Hopp, pajtikáim! Többé nem eresztlek!"
Macska
Tulipán szára,
ma
felmásztam
a fára,
orgona levele,
gyere
le vele.
Élt a híres Szelidi-tó
környékén egy szelídítő.
Ahol nincsen ösvény, sem út,
ott nevelt egy madárlátta
tisztáson egy kócos emut.
Mici éji éneke
Mici, mikor unatkozik,
énekel a Holdnak.
Azt dalolja: - Virradjon már,
jöjj el hamar, holnap!
Minden egyes hajnalon
Megszólal a kakasom.
Kukurikú, ébredj fel,
Itt van, itt már a reggel!
Rímes mesét írhatok?
Megírták már a nagyok...
Ám ha kértek, megírom én,
az lesz ám csak a nagy poén!
Ha füledbe beoson,
fejedben lesz műsoron!
Jártomban, kertemben...
Ünnep van ma Csutkafalván,
Nagy a dínomdánom,
Hörcsög Uram névnapot tart,
Az zeng hét határon.
Mikor a kutya sem eszi meg a főztöd
Sok éve már ezen csúfos történetnek.
Immár feleségként férjemnek húslevessel kedveskedek.
Nagy fazékban sok víz, csirkeaprólék,
A zöldség már benne rég.
Fűszer bele... ahogy ízlik,
Kapom majd a dicséretet, ahogy illik.
Veréb úr ül a főnöki ágon,
Szúrós szemmel néz végig a tájon,
Míg a többi szaporán zsinatol
Sűrűn ülve az alsóbb ágakon.
Az állatok zömének van barátja,
olyan, ki inna véle egy pohárkát,
ha újra látja végre-valahára.
A dögfaló hiénát nem komálják.
A Nap épp lebukott a jegenyék felett,
az öreg paraszt a fűben épp szalonnát evett.
Már megint megjelent ez a "törpemetró"!
Ami volt virágom, azóta csak "retró".
Nemrég tanácsoltam szomszédom kertjébe,
az áskálódását hagyja nálam félbe.
Azt mondják: ne adj a kecskének kéket!
Miért, én nem szerethetem a szépet?!
Tele tőgyem már a zölddel,
feldobnám egy sütőtökkel,
de oly zsenge még a szára,
és a boltban nagy az ára.