Versek az időről

Szabó Zsuzsanna Erzsébet

Tehetetlen vagyok...

Bárcsak tudnám, mit hoz a jövő!
Te vagy, és nem az idő a cselszövő.
Hiányzol, és nem tudom, mit tegyek,
Hát soha nem lesz vége ennek az őrületnek?

Tovább...

Ricza István

Ősszel a Dunánál

Cirógat még a bágyadt napsugár,
az orvosok tanácsait betartom,
sétálgatok a fák között a parton,
hol rajtam kívül most madár se jár.

Tovább...

Jeney Terézia

Amikor...

Amikor őszben járunk,
Visszakívánjuk a tavaszt.

Tovább...

Springfoot

Teremtés 8

Ötödik nap - Aquarius Animal

A Nap és a Hold
körbejár,
a csendet csak a szél
hangja töri át,
zizegnek a fák,
susog a levél,
minden mozdulatlan
gyökeret vert, ki él.

Tovább...

Ernst Ferenc

Életszeletek

Reinkarnálódni kéne
vagy csak lélekvándorolni
váratlan képekbe
robbantani színt
nyáron csizmát hordani
télen mokaszint
Afrikában járni...

Tovább...

Molnár Jolán

karcok

karcok a térköveken
szobrok támfalak bélletes kapuk
árnyékod késve követem
de szembefordulsz s az ellenfényben vakud
a fehérnél is sápadtabb árnyalat
mint lejárt szavatosságú joghurt
a szenteltvízben libegő ázalag
témánál vagyunk és csak feszíted a húrt...

Tovább...

2115

Kiss Márk (Followciii)

Tékozló fiú

Tudod, már régen nem nevetek,
lassan egy képről sem jut eszembe a nevetek

Tovább...

Kovács Gabriella

Voltak csodás évek...

Az emlékeimben voltak csodás évek,
a pillanatai még a szívemig érnek...
Mindannyian az Édenből jöttünk,
akkor minden tiszta volt körülöttünk...

Tovább...

Bíborcsiga

belégzés

ezt is csak úgy meg kellene írni
mint télen a tavaszt

Tovább...

Farkas Alma Eszter

Valami zavar

Mikor én s kutyám
kimentünk reggel
az utca hűvös,
megnyugtató csendjébe,
léptünk kettőt, hármat,
s megálltunk.

Tovább...

23

Fülöp Noémi Enikő

Az ítélet

Ha az érzelem kiveszett,
a nép elveszett,
mindegy a nemzeted,
ha győz az önérzeted.

Tovább...

Dér István ISI

Gondoltál rá?

Gondoltál-e arra, ha egyszer véget ér!
Körötted kihal minden, csak a végtelen sötétség,
Mikor már nem hintáznak unokák és gyermekek,
Kik nevetve lovagoltak esténként a térdeden,
Mennyi mese és nevetés, mielőtt a szem nyugovóra tér.

Tovább...

88

Vécsey Ádám

Ezer év

Mert ezer év megtanította,
mi a jó és rossz a földnek.
Tudom, mikor metsszem a szilvát,
és hogyan ültessek akácot.

Tovább...

Szabó Zsuzsanna Erzsébet

Játék

Valamit éreztem akkor, s talán néha még most is,
Valamiért tiéd vagyok, talán azért, mert minden szavad megőrjít.
Hiányoznak hazug szavaid, melyeket elhittem,
Elhagytál, pedig én érted mindent megtettem.

Tovább...

Kondorosi K. András

Te, Ember!

Te, Ember! Egy vagy az ősi agyaggal,
az örök Idő vasfoga arcodon,
megbirkózol az egyszerű anyaggal,
túlélő vagy, és okulsz kudarcodon.

Tovább...

2017
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ