Versek az időről

Bakos Fanni

Én és a Halálarcú

Kattog a halálarcú
Megállíthatatlanul,
Napról napra szemtanú:
Hogy hervadok, s jutalmul

Tovább...

Fehér Péter

Akkor

Mikor szabadul a lélek porhüvelyétől?
Mikor menekül meg az Ember az Embertől?
Mikor nézhetek nyugodtan végre a Napba?
A világokat beterítő ámulatba?

Tovább...

Gieszinger Csongor

Tenyér

9

Tenyerembe temetem
Fakó arcomat,
Megteremtem
Minden kínomat.

Tovább...

01

Mezey Marianna

- te -

ha elfárad már égni a fény
és mécseket gyújt bársony egén
te simítsd el lelkemen a ráncokat
minden más érintés kárhozat

Tovább...

2525

H. Kohut Katalin

Lehetőség

az élet keresztjeinek ellentétei
őrlik a lelket
a szenvedés torzítja a jellemet
a feszület közepén kiáltok
bújj ki, lélek
szabadulás rózsája integet
itt a tér és idő összesimul
szabad utat kap...

Tovább...

Dömös Margit

Egy lovag halotti tora

A gyilkosság után kevéssel
Kezdődnek a sötét torok,
Megismerkedhetett a késsel
A sok vérző tulok-torok.

Tovább...

33

Jámbor Rita

Az idő múlása

Az idő csak múlik, és nem tekerhető vissza már,
Mikor megállok egy helyben, a mutató továbbjár.

Tovább...

12

Sulyák Tamás

Lehet-e

Jegesen lángoló, izzó szemek,
fagyosan égő áldozat.
Örök, duzzadó kárhozat,
meg nem értő, kettétörött szívek.

Tovább...

Vári Józsefné

Születésnapodra

Igen, sajnos gyorsan telik az idő,
És most megint korod száma eggyel nő.
Azért ne búsulj e tény miatt,
Mert nagyon szép ez a mai nap.

Tovább...

Ernst Ferenc

SkizofrÉN

Saját légópincémbe vonulok
átvészelni a bombázásokat
belülre zsugorodva beszélgetek
önmagammal.

Tovább...

Nagy Cs.

Képzelet...

Mély gyönyörtől szédülök még,
fogva tart egy lázas képzelet,
mellettem ülnek tarka álmok,
fejemben fel s alá keringenek.

Tovább...

Vincze Zoltán

Mestermunka

Évek távlatából, hogyha rád gondolok,
Ma, érettebb fejjel mindent másképp látok.
Nem úgy emlékszem rád, hogy akkor ki voltál,
Hanem hogy szememben mára kivé váltál.

Tovább...

Clara Trilla

Egy gyönyörű márciusi nap emlékére

Nem volt még dél a harsány napsütésben.
Befordultam valami ismeretlen utcába -
egy Boszorkányhoz címzett konyha
aznap legényfogó levesét kínálta.

Tovább...

Vécsey Ádám

Üdvözöl az üresség

Az új világban fehér pázsit köszönt engem.
Rideg kézfogással üdvözöl az üresség.
Láthatatlan lángok emésztik a fatengert,
miközben piros almák fakulnak élettelenné.

Tovább...

Lukács Mária Csakulmirjam-19

Messzi utakon...

Messze zúgnak hosszú-csendek, ha
betakarja sebed vérehulló-fecskefű.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ