Istenes versek
Tél van... sötét... csend... és kevés hó,
de patyolatfehéren erősödik ott legbelül a fény.
Fagyba burkoltad már a tájat.
Szívem mégsem lett rabod.
Ellopta a pompás képet.
De mit az Úr nekem adott,
A hitemet nem fagyasztod be.
Hinni egy szép, új világban.
Hinni még sok szép csodában.
Álmodni bátran nagyokat.
Istenben bízni és imádkozni.
Kiváltság, hogy Isten gyermeke vagyok,
Naponta ezért mindig hálát adok.
A világban törvénytelenség uralkodik,
Hit nélkül elvesznék, de Ő meg tud menteni.
Félnék ha nem volnék kezedben
Ha nem volnék kezedben
Ha nem volnál kezemben
Csak jössz - álomról álomra,
minta egy valódibb valóságba
csöppennék este.
Viharos esztendő van mögöttünk,
szerető, jó Isten van fölöttünk.
Hívő népét soha el nem hagyja,
védelmezi, óvja kitárt karja.
Segíts, Uram, hogy ne méricskéljünk,
hogy kinek mi adatott.
Homályos szemeinkkel ne ítéljünk,
örüljünk, hogy kaptunk bűnbocsánatot.
Néma sötétség,
Még ne tépd lelkem szét,
Még érezni szeretném
Gyógyító érzések védelmét.
Az emberek folyton emlegetik, hozzá
mondják imádságuk. Valahol kell legyen!
Vendégem volt az Úr
Gyertyafényes asztalnál.
Telis-tele minden jóval
Táplálta lelkét a család.