Istenes versek
Isten:
Nézz le a Földre te, nézz fel az égre ma, hol van az álmod?
Régi, kiszáradt erdeid éke lehullt az avarba,
Nap sugarára a cinke se rebben, éneke halk már!
BOLDOGOK a lelki szegények:
akik az alázat útján gyermeki lélekkel járnak,
elkerülve az elbizakodottság hamis biztonságát,
így beléphetnek előre elkészített mennyei hazájukba.
Életem pörgő óriáskerekéből
Ma kicsit kiszállok, megpihenek,
A lelkemre nehezedő lánc végéről
Levágom mázsás terhemet.
Az Úr seregébe tartozom,
Úgy szeretlek, Jézusom!
Rám találtál, megfogtad kezem,
Senki nem választhat Tőled már el.
A Világ fullasztó levegője
A Földet mindenhol beszennyezte.
Nincs hely, ahol tiszta levegőt találnék.
Nagy háborúk pusztítják életünk, és az éhínség.
Ki ad erőt továbbmenni?
Ki ad erőt levegőt venni?
Ki ad erőt... felkelni... enni?
Ki ad erőt továbbmenni...?
Ez itt a lét, igen.
Vajon miért ilyen?
Vajon miért nem más?
Ez most nem vallomás
Uram! Hagyd őket tapasztalni,
hisz szavadból még most sem értenek,
kereszted előtt dölyfösen térdelnek,
tetteik képmutatók és élteket sértenek.
Álmodjuk együtt a keresztnek szentségét!
Álmodjuk együtt: a megváltás megtörtént!
Tőled szép minden, legfőképp az élet,
Gyönyörű, mint tavasszal a természet.
hiszek egy Istenben
ki velem van mindig
keresztet tűzött rám
amit cipelek a sírig.
Keresztet ácsolok betűkből, hangokból.
Golgota hegyét gondolatokból
hordozom össze. Nehéz szavakból.
A virágok illata a virágvasárnap ajándéka,
Töltik az horizontot fény finomságban.
Szirmokkal havazik a szél diadémja.
Virágvasárnap teszi szívem boldogságban.