Versek a játékról
Idén sajnos úgy kezdtem
Hogy röplabdában elestem
De ez engem nem gátolt
Mert az alagút végén fény volt
Mikor gyermekfejjel
mérek,
az örökkévalóság maga
az élet,
s felfoghatatlan nekem
az az idő, mikor
még a világ halad,
de én már nem...
Molnár Szabolcs (soulszabolcs)
...Éjbe kiált a csiga, erdőből fut egy tisztásra.
Hó tör a szívbe, vulkán a hideg észbe.
Égen kapar a sas, egy árva szúnyog megszomjaz,
s vizet iszik hűs pocsolya, szegény nyomora.
Úgy tűnik, kivonultam ebből az életből én,
Pedig csak máshol vagyok, s elvarázsolt az ottani fény.
Ott magam választom létem s énem kereteit,
A lehetőségek határtalansága szinte elvakít.
Sakk
Ha elkezdődik a játszma,
már nem menekülhetsz sáncba.
Ha lement pl. parti fele,
attól fogva élhetsz vele.
Kalandor szél foltos-szürke,
szeszélyes színváltozat,
dühöngés a zöldeskéknél,
szelídből is válogat.
Vöröshasú unkabéka a kertem legújabb lakója,
Kibérelte a kert egy darabját, épp a ruháit pakolja
Ki, a földre őket leszórja, aztán meghív egy lecsóra,
Majd a házam stílusát pedig eléggé leszólja,
Emiatt a költő a lecsóját elsózza, és behozza...
legyen ez most egy bárcsak-mentes nap.
mint szivarcsikket - oltsuk el az éjt.
a szívet ne csak kibéleljük
egy átmenet-kabátnyi melegért.
Séta közben árok szélén
Lecsücsülni klassz.
Meglátod, ha leülsz mellém,
Nem is olyan snassz.
Mersz-e játszani,
mersz-e önmagad lenni egy kicsit,
örülni a napfénynek,
nevetni a vízcseppeket,
mindent elfelejtve mosolyogni,
meséket élni és elgondolkozni,
barátot szívedbe fogadni,
kertben nagy sétát tenni...
Szapphói strófa
Még nem írtam nektek egy bűvös, kedves
szép, rövid, lényegre kitért levélkét.