Locsolóversek
Nem vagyok én egy főnyeremény,
de érted megmozgatok hegyeket-völgyeket. Felkutatom én a legszebb virágot,
illatszelencémbe zárom kis világom.
Ugribugri nyúlfiú
zöld fűben ugrál,
kannáját vízzel tölti,
locsolkodni így jár.
Böjti szelek fújtak,
nyuszi füle lebbent.
Gémberedett kézzel
tojásokat festett.
Piros tojást festenek a lányok,
locsolkodni járok én hozzájuk.
Húsvét hétfőn őket megöntözöm,
piros tojást szépen megköszönöm.
Húsvét hétfőn férfiaknak jó a kedve.
Megindulunk verseinket összeszedve.
"Zöld erdőben..." variációja
Zöld erdőben egy nagy medve
A fűben leheveredve
Finom mézet majszol egyre,
Ettől lesz csak vidám kedve.
Kölnivizet nem vettem,
Csupasz kézzel érkeztem.
Kútból vizet merítek,
Hozzá szép leányt kerítek,
Friss vízzel megöntözöm,
A hímest megköszönöm.
Húsvéti locsolás és a palacsinta
Húsvét másodnapján
Régi szokás szerint
Fogadják szívesen
Az öntöző legényt.
Itt van szép húsvét reggele,
vödröm friss vízzel van tele,
megöntözlek, el ne hervadj,
mindig csodás, üde maradj.
(Senrjú)
Sonka tormával.
Torma sok főtt sonkával.
Nagyon szeretem.
*
Virágszála kicsiny háznak,
Legszebbje tán a világnak,
Hová bújtál, jer elő hát,
Hadd locsoljam a szép haját!