Versek a magányról

Rácz Nika

Átok

Minden éjjel ébren fekszem,
Vihar tépi szét a lelkem.
Könnyes szemmel némán kérdem:
Szenvedésem mért érdemlem?

Tovább...

Varga Sándor Sanya9448

Én csak leültem

A fákról a szirom havazott,
Én csak leültem a kőre,
Úgy meséltem, mi volt a héten.

Tovább...

Zemplénfalvi Dániel Máté

Éjjeli gondolatok

Egész éjjel merengek,
Az ágyamon feküdve
Léten s a valón,
Rágódom azon, hogy mit tettem tegnap,
S mit teszek holnap.

Tovább...

Feyér Loránd

Hétköznapi érzések

Üresség tölt most el, egyedül vagyok.
Minden egyes héten csak telnek a napok.

Tovább...

Kató Margit

Szavam messze vidd

Szavam messzire vidd el, kérlek.
Engem a sors börtönbe vet.
Nincsen házam, sem palotám.
Nincsen könnyem hűtlen után.

Tovább...

Nagy Bálint (blntnagy)

Démonkarmok

A föld alatt bujkálnak,
Rettegd hát, ó, szavaik!
Nem rejtegetik maszkjaik,
Könnyben vígan úszkálnak.

Tovább...

Balogh Zoltán (Borozoltan)

A megfáradt kastély

Asztalomra hajtom fejem, leheletem visszhangzik halkan,
Párája mégsem csapódik arcomon - más nem hallja,
Lelkem mélyéről süvít ordítva orromból,
Szagát már nem érzem, hidegen üdvözöl otthonról.

Tovább...

Tóth Martin

Az állomás

Sokat vártam,
S hogy mire, azt már nem tudom.
De ahogy feljő egy emlék,
A Hold és a Nap összecsap:
Együtt izzik újra minden.

Tovább...

Nagy Bálint (blntnagy)

Angyalkönnyek

Felhők mögül figyelnek,
Halljad hát, ó, imájuk!
Fakul már glóriájuk,
Oly` koloncot cipelnek.

Tovább...

Lólé Attila

Mintha szeretnének

Kérlek, ne olvasd versemet!

Közhelyen sosem parkoló,
inkább bolygó
lakókocsis cigányélet mögött
gurul az utánfutó mennyország.

Tovább...

Martinovics János

Csak egy könyv

Csak egy könyv.
Egy poros, rozoga polcon.
Nem nagy szám.
Egyszerű, túlságosan egyszerű.

Tovább...

Téglás Brigitta

Reggeli rutin

Elpusztult kutya ugatásának emlékére ébredek.
Szépre sminkelem a tükörképem,
Majd a felmázolt arc alól kilépek.

Tovább...

Zsolnai Bianka Dorottya

P... h

Pár csepp könny, düh.
Ablakában mai
torz mosoly adná...

Tovább...

Farkas Zsolt (Zfarkas)

Forró könnyek

Forró könnyek szántják végig bánatos arcomat;
Lelkemen mély sebek s megannyi karcolat;
Miért örök társaim a bú s a magány?

Tovább...

Sebestyén Apor

Tűzből kimentett

Unalmas már nagyon ez a művilág,
elsőre kecses, de fakó, mint egy művirág.
Nem tudom, összedől-e, amihez érek,
vagy hogy melyik étel igazából méreg.

Tovább...

816

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom