Versek a magányról

Kurmai Bertalan

Megint csak én

Már megint csak én, és még mindig csak te,
Nincs senki mellettem, nincs, aki segítene.
Mindenki egy ellen, így jó, így kell, így szép,
Megérdemlem, semmi sem változott, mindenki fake.

Tovább...

Tóth Ágnes (agnessa54)

Ki gondol rám

 
Ki gondol rám, ha magányos
utamon botladozva járok,
s az út menti fákon halvány
levelek köszönnek el a nyártól.

Tovább...

1614

Tóth Irén

Maradj otthon!

Emlékkönyvem hófehér lapjai
mos üresek lesznek.
Napjaim, mint a homokórán a szemek,
egyhangúan peregnek.

Tovább...

Mészáros Lajos

A magányos nő

Mindenhez közönyös, nem érdekli semmi,
egész álló napon telefonját nézi.
Annyira hozzánőtt, soha le nem teszi,
vele alszik, ébred, rögtön kézbe veszi.

Tovább...

Czirják Béla

1977 van emlékezem

Bennem a grog
Csavarog
Hullanak a képek
Szédítők szépek
Szalagként hasad...

Tovább...

Kertész Marika

Bezártság

Menekülés az álmainkhoz

Emlékeid ha jók, ha rosszak,
álmaidba visszalopóznak, s kiléphetsz...

Tovább...

Kolompár Dzsuliánó

Szorongás

Szorongásban élni,
Sok mindentől félni,
Szíveket kitépni,
Feloldozást kérni...

Tovább...

73

Patkos László

Káosz tengerén

Most már lassan csak úgy létezel,
Elvagy a sivár életeddel, nézel felfele.
Elgondolkodsz talán mindenen,
A léted értelmén, a világ teremtésén.
A szíved dobog, de a lelked,
A lelked,
Az már nem a tied, elveszett...

Tovább...

911

Tekse József

Rézszínű este

Mikor aludni tér a délután,
mesét mesél, bár az esti szél veri,
megsimogatja buksiját,
fényből sálat köt neki.

Tovább...

Fülöp Ági

Az álmok hajnalán

Langy tavaszi estnek
Fodros kötényében.
Mocorog a szellő
Faágon térdelve.

Tovább...

1120

JCS

Én pillanat

Egy befelé tekintő árny az én.
Lélekbe dőlt, álmos lombú fa.

Tovább...

Panta Zsolt

A sötét hely

Egész mélyen, a tenger fenekén
ragacsos köd hömpölyög feketén.
Odalent nincs meleg, nincs semmi fény,
csak a sötétségben egy ocsmány rém.

Tovább...

Sárközi Bence

telihold

megint nem hagy aludni
az éjszaka fénye nem álmos
gépek nélkül is tudni
hogy ébren van még a város

Tovább...

32

Partl Béla Péter

Sokasodó falak

Legbelül a lelkemet bezártam már,
Nem kellett hozzá semmilyen gát,
Nem korlátoz senki, a szívem fél,
Üres utcát látva, némán néz.

Tovább...

Fölker Csaba

Maradj otthon

A vírusidő könnyen szülhet verseket meg könnyeket,
a tévét be sem kapcsolom, csak olvasom a könyveket.
Sajnos, ez egy szükségszerű, ingerszegény környezet,
és magunknak kell legyőznünk a lelkünkben a szörnyeket.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom