Versek a magányról

Beri Éva

Üresség

Megfakult a fényem
állok, s várok
a napot nem érzem
árnyékban látok.

Tovább...

41

Ujhelyi Norbert

Egy vég története

Egy hirtelen pillanat, egy furcsa érzés,
Egy erős fény, egy merész gondolat,
Egy féktelen tett, egy hibás lépés,
Egy forró csók, egy gyengéd mozzanat.

Tovább...

Nagy Erus

Megfagyok

Itt a vége, fuss el véle,
Már nem úgy gondolok a szemére,
Már a gonosz szavai se fájnak,
Közömbösen nézek, ha rám találnak.

Tovább...

10

Marie Marel

Oldozatlanul

Oldozatlan kell már élnem.
Vigaszomat kitől kérjem?
Mitől félek: kinek mondjam,
életemet kivel fonjam?

Tovább...

917

Lia Lombardy

Karácsonyi kívánság

Karácsonyi kívánságom oly szerény
Szeretetet kérek
a szeretet ünnepén.

Tovább...

Alföldi László

Anyagtalananyag

Köveken csillanó fény,
anyagtalan anyag.
Lelkem érzelmei melyek,
érzéketlenné tesznek.

Tovább...

30

Lovretics Veronika

Miért haragszol Poszeidón?

Bús tengerészként hajózom az Óceánon,
Kikötök valahol, de helyem nem találom.
Mihelyst meglelem az Édent,
Poszeidón haragja felébred,
Hatalmas hullámokkal ostromozza hajóm...

Tovább...

10

Antóni Sándor

A magányosság

Kő mit eldobnak és ott marad,
Levert karó, mely idő után széthasad.
Hulló levél, mit elsodor a szél,
Fáját elvesztve utol ér a dér.

Tovább...

32

Biczók Tibor

Epilógus

Lassan telnek a napok nélküled
és nem halványodnak az emlékek.
Mikor nem voltál, ilyet nem éreztem.
Most, hogy már nem vagy nekem
a szememből áradnak a könnyek
s hiányod mély árokba taszít engem.

Tovább...

21

Szabó Orsolya

mit ér nélküled?

ablakom előtt némán merengek
egy furcsa érzés néz rám, nem enged
minden fájdalmas, a gondok nőnek
félve magamhoz ölelem őket...

Tovább...

56

Hujber Rajmund

Valaki

Mert valaki csak fut és könnyen feladja,
de valaki küzd és minden álmát megkapja.
Valaki sírva ébred minden áldott reggel,
de valaki soha többet nem kelhet fel.
Mert valaki vidám és mindig csak nevet,
de valaki örül ha csak egy apró dolgot tehet.

Tovább...

10

Ferenczi Krisztina

Egy ezredév után

Fejem a párnára ejtve,
minden élet elfelejtve,
csak néhány derengő szavad...
mióta elloptad belőlem magad.

Tovább...

Mezei Marianna

Zokogó fák tövében...

Zokogó fák tövében sétál,
Bandukol a búbánat maga,
Lépteit súlyos vasbilincsek húzzák,
Fájdalmában ordítana.

Tovább...

58103

Józsa Enikő

Ítélet

Ha azt mondod nem vagyok
más csak kő,
Hát ne végy fel!
- hogy aztán elhajíts.

Tovább...

24

Kis Etelka

Este

Ülök egyedül a gyertyák fényében,
Mellettem félig töltött borospohár.
Halk zene szól a térben,
Elmélkedem a világ dolgán.

Tovább...

12

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom