Mesék
Mese a tejfölről, aki görög joghurt lett
A tejföl feltörekvő alkat...
Nem olyan, aki ül és hallgat.
A vadon leánya
Élt egyszer egy lány,
Ki mélyen élt az erdőben.
Azon túl még nem járt,
És senki sem hallott felőle.
Ballada egy elátkozott várról
Valamikor régen, az idő kezdetén,
élt egy lány egy kopár szikla tetején...
Kővárnak legfelső tornyában lakott,
s éjjel álomszőtte világban utazott.
Áll egy fiú a tenger partján, valahol messze,
megtölti tenyerét, hogy vízét kimerje,
a szomjas homokra önti, az nyomban felissza,
azt gondolja, feltárul Atlantisz titka,
álmában már körbejárta az elsüllyedt várost,
karnevál volt, s egy kacér sellővel táncolt,
most kijár a partra, szíveket vés egy sziklára,
és napnyugtáig a tenger lányát várja.
Csüggedten csikorog a csalogány csőre,
Mert volt ember, ki elvette tőle...
Varga Istvánné Kelemen Erzsébet
Hol volt, hol nem volt,
lehet, hogy igaz sem volt.
Valamikor hajdanán
világra jött egy kis íródeák, tán
nappal vagy éjnek évadján!?
Fej, törzs és egy hosszú farok,
Nem kellenek lábak, karok.
Az avarban könnyen csúszik,
Van, amelyik vízben úszik.
Rab madárnak érzi magát,
ki szívből szeret, úgy igazán.
Rab madárnak érzi magát,
kit szívből szeretnek, igazán.
Borostyáncsepp hull bogárra...
Borostyáncsepp hull bogárra,
Ki a szárnyát rezegteti,
Jön a török, tévedésből
Vonatkerék alá teszi.
Éjjel elutaztam a Marsra
kicsi repülőjáraton,
Holdat kerülve jutottam arra,
Ki felnézett az égre, láthatott.
Volt egyszer egy kis papucs,
bojt is volt a fején,
túljutott már réges-rég
az élete delén.
Régen, mikor kicsi voltam,
fellegekben lovagoltam.
Legyőztem én minden szelet,
fényparipán jártam be az eget.
Barátokat kereső oroszlánkölyök
Icipici oroszlánka
rákacsintott a világra:
- Nem maradhatsz örök titok,
erdő szerte kaput nyitok.
Nézem, ahogy a rózsa ledobta szirmát,
egy kicsi levelén landolt, és csodaszép.
egy őrült éjszakán
a szél feltámadt
felkavarta gondolataimat