Mesék
Hallottam egy régi mesét,
Amolyan székelyföldi monda-regét.
Távol Balánbánya hegyei felett,
A szép Tarkő ablakában ülve kimeredett.
1.
Tappancs Peti
egy nap reggel
ijedten arra
ébredett fel.
Jöhet bármilyen nedű,
A válasz hidegvérű:
Ne érintse ajkam más,
Jellegem a vízivás.
Dózsa György féle parasztfelkelés
2. rész
Ennek hallatán Dózsa átvette a vezetést,
Túr mezővárosában indult el a felkelés.
Cegléd városába hívták össze a tömeget,
Pöstényi Gergely a távolból közeleg.
Rímhányó-elgondolással tiszteletem jeléül
A délceg lovagot és a vártorony lakóját egy világ választja el egymástól
Lova hátán kapaszkodik a fémbe zárt délceg,
elindulva a küldetésre nem volt nagyon félszeg,
mivel részeg lévén társai csak feldobták a lóra
megküzdeni a toronyrémmel, s kimérni kilóra.
Kerekerdő medvebarlangjában béke honol.
Az ajtó csak beleng, nem becsapódik,
Mackó néni és a kakukk még álmot kerget,
mikor Mackó bácsi útnak indul.
Fél lábon áll egymagában,
Csőre hosszú és hegyes,
Párja kelepelve várja,
Érkezik, röpte kecses.
Nagyon éhes volt a róka,
S belebotlott a hollóba.
A madár éppen fönt ült a fán.
- Ebből hasznot húzok talán!
Egyszer, még a messzi Afrikába`
egymásba szeretett két gólya.
Így már együtt indultak a nagy útra,
vissza hazánkba, a gyerekkori tájra.
Az ismeretlen legmélyebb árnyékában
Könnyes szemű bohóc rajzolt
Groteszk mosolyt saját arcára.
Majd lassan-lassan írni kezdett egy üres palatáblára.
Siklik a folyón egy dereglye,
rajta áll egy szép legényke,
kezében van a pecája,
hal lesz ma a vacsorája?
Két leányka futkározik
selyemréten,
bárányfelhők nézik
fentről érdeklően.
Ütött az óra, nagy madár,
ma minden gólya délre száll,
emelkedik magasra,
te meg csak ülsz a fészkeden,
kitátod csőröd félszegen,
a tolladon matatva.
Óvodába készül Mendi,
Boribonnal akar menni.
Kézen fogja Anyukája,
hóborította út várja.