Mesék
Ősz Királyunk lassan feltűzte Nyárlány haját,
Skarlátvörös fénytűkkel kidíszítette pántlikáját,
Ráborította a színpompás királynői ruhát,
Kontyára emelte tiszta-arany koronáját
Itt van a csősz, itt van újra,
jön, mint mindig, rendesen.
Isten tudja, hogy mi okból
nem tréfa a fele sem.
- Mit eszel, Tündérke, mi lesz ma ebédre?
- Szederlevest főztem, remélem, megérte!
verses mese
Volt egy falu határszélen,
nem is szélen, a mezsgyében.
Nem tartozott sehová,
nem magyar volt, se román.
Ha keresnéd, se találod,
hallgasd meg, majd megcsodálod.
Rákóczi út hatvanhatban
Beindult a cicagyár,
Eget rázó hangulatban
Tombol már a cicabál!
III. Szőtt koporsó
Egy nap egy durranás,
A róka lassan elterül,
És ahogy két vadász keresi,
Mély álomba szenderül.
tanmese kicsiknek és nagyoknak
Hevertem az út porában,
körülvett sok társam.
Úgy szerettem volna szállni,
hogy világom lássam.
Ereszkedik a fényes Nap a nyugati ég alján.
Varázslatos köpenyt borít lefelé haladván.
Bíbor színbe öltöztetett erdőt, hegyet-völgyet.
A kelő Hold fénye ezüstözi már az Öreg Tölgyet.
Elindultunk. Fáradtság, mosoly, pogácsa...
Másfél óra múlva érünk el Inárcsra.
A zenekar sosem utazik hiába,
vendégszereplésre hívták minap Dányba.
Szomorú az elefánt,
Elsírja a bánatát.
Nagyon megnőtt az ormányom,
Rálépek, ha nem vigyázok.
Gyere sétálj velem
itt a macskaköveken
jön már a vihar érzem
de ne fogd meg a kezem
II. A pók hálája
Ahogy eljött a tavasz,
A pók azt mondta:
"Mesét szövök neked",
Gondolta, ezzel meghálálja.
Zsófi, a zsiráf a cirkuszban dolgozik.
Négy méter magasban azon gondolkozik,
mit keres ő itten, távol Afrikától,
elválasztva minden jó atyafiától?
Volt nálam egy tündér, leültettem szépen,
Tányéromról megkínáltam, fogyasztottam éppen.
Elfogadta a tányérról a felkínált étket,
Jóízűen falatozott, s szíve megigézett!
Fáskamrának rejtekéből,
védett fészek melegéből
előbújt négy pöttöm cica,
Kormos, Foltos, Cirmos, Tarka,
kiballagtak az udvarra.