Versek Mikulásra
Ha segít a szándék,
mit kezedből adsz,
ha örül a szíved,
mert nem bántja harc...
Elmúlt az ősz, itt a tél,
Lehullt a sok falevél.
Hull a hó is, fehér már
A sok cserje és faág.
Télanyó megrázza a dunnáját,
hó lepi a világ útját, házát.
Csizmák pucolása folyt naponta,
a télapót várják álmodozva.
Miklós napja közeledik,
várjuk a Mikulást,
hátha hoz az életünkbe
ő egy kis változást.
Mikor gyerekkoromban jött hozzánk a Mikulás,
Szívdobogva vártuk, lestük az ablakon át,
Mikor Télapó megjött, hó lepte subáját,
Ajtó előtt megrázta, piros lett a ruhája,
Tele volt a puttonya, hozott nekünk minden jót!
Téli éjben, Hold fényében
Szarvas rezdül kint a réten.
Halk csengőszó száll a légben,
Patkó dobban csillagfényen
Erdei rengetegben varázslat történik,
kristálytiszta tó vize lassan fodrozódik.
A hűs északi szél gyengéden fúj,
hol tiszta az ég, hol pedig a hó hull.
December hat közel van már!
Minden gyerek várja.
Mit rak a télapó ő kis csizmájába?
Talán még nem pirkad...
Télapónak sok a dolga,
mert rengeteg gyermek vár rá,
ajándékokat pakolgat,
telerakja a nagy zsákját.
Északról érkezik a Mikulás,
Hószakállú, piros ruhás,
Várják már nagyon sokan,
Felnőtt, gyermek, mindannyian
Piros suba, fehér szakáll,
tiszta csizma ablakban áll,
ráncos arcon huncut mosoly,
ajándékot szór puttonyból.
Várjatok gyerekek
Fejemen egy piros sapka,
Szemem majdnem eltakarja,
Fél arcomat maszk borítja,
Alig látok ki alóla.
Olvasgatok a Poeton,
útról csengő szavát hallom!
Kivitt hát a kíváncsiság,
s nekem Mikulás bácsi ád:
hogyan és mit? S nem kezembe,
stráfkocsiról kiskertembe
dobott át a kerítésen,
- el is kaptam még röptében -...
Kedves Mikulás,
Van ez a kijárási korlátozás,
2020 mindenkinek, gondolom neked is, egy csalódás,
Én nem kérek mást,
2021 legyen végre más...
Kipirulva arra várnak,
hogy a csengő megszólaljon,
megláthassák piros szánját,
hozzájuk is bekopogjon.