Gyerekversek mikulásra
Rénszarvasok húzzák szánját,
Hátán cipeli a zsákját.
Eljön hozzánk napestére
Sok kis gyermek örömére.
Nagymama meséje
hosszú téli estéken,
meleg tűzhely mellett
ringatta a gyermeket.
Halihó-halihó,
hull már hó a réten,
szőrös-talpú nyulacskák
cikáznak a jégen.
Hull a hó, jaj de jó,
jön már a télapó.
Piros a kabátja,
fehér a szakálla,
minden gyerek tudja:
tele van a zsákja.
Kedves Drága Télapó!
Téged várni csuda jó.
Ablakomból ki-ki nézek,
Látlak-e már vajon téged.
Esik a hó, itt a tél,
Hó csatázni szeretnél!
A hideg hó csikorog,
Léptünk mindig nyikorog.
Óvoda padlón csúszik, mászik,
száz pici ember csúszdán játszik.
Indul a Palkó, bárkát épít,
Festeget Irma, kékít, szépít.
Tetőn toppanó,
Égből pottyanó
Loboncos szakáll...
Arcra derű száll,
Puttonyt osztogat
Óriás pocak,
- Télapó vagy magad...!
Rénszarvasok közelednek
a messzi északról,
Velük jön a Télapó, hogy
ajándékot hozzon.
Köszöntünk mi téged
örömöt hozó,
ajándékot osztó
kedves Télapó.
Mikulás bácsi, Te kedves!
Gyerekszemek téged lesnek.
Ne csatangolj össze-vissza,
nálunk már kint a kis csizma!
Elmesélem történetem,
épp egy éve történt velem,
mikor a Mikulást vártam,
véletlen elszundikáltam.