Versek a mindennapokról
Csitri és az öreg hobó váratlan utazása
Tőrhegyével érintgetett meg
A Nagy Rettenet.
Személyesen tisztelt meg,
de arca
igen meglepett.
Járása is feltűnt, amúgy húzta lábát.
Rám nézett és önnön rikoltásán felnevetett.
Nap mint nap egy aszteroidamezőben bolyongok...
pedig nem mozgatnak ismeretlen, földöntúli dolgok.
Csak a Tömeg vonzása mozdít előre reggel,
mikor a túloldalra igyekszem át a gyerekkel,
szmog-gyűrűvel körülölelt boly(on)gó-fejek közt
próbálom kettőre növelni a személyes térközt.
S bevallom, ódzkodva fogadom a jelmezem,
Hiszen mindig átformálnak rajtam valamit.
Régi énem kiment a divatból, igazit
Kedveltem, de nem érint olyan gyötrelmesen.
Az életet úgy éltük át, mint egy sétát
keresztül egy virágzó parkon át,
ahol nem nőnek csalánok, csak rózsák,
s szívtuk a park bódító illatát.
Nem érinthetek hősöket
Itt élek boldogan,
nehezen boldogulva,
olajszagú évtizedek
tenyérnyi pompáiért bolondulva,
űzöm a szerencsét, s hagyom...
Álarcok mögé rejtjük valódi énünk,
Amit magunkból adunk, az csak egy töredékünk.
A tavasz hatalma
koronát tesz fákra,
virágzó vadalma
kelyhét nyitja tágra.
Miért kell mindenkinek mindent játszani?
Felesleges az életet színpadnak tekinteni.
Ha játszani akarsz, csak tessék, rajta:
Legalább lesz, ki a sírást, viccet előadja.
Nekem az önfeledt játék maga.
Amikor átkapcsol az embernek az agya
a tudatosból a tudaton túlra,
hogy ott gyermeki és tiszta legyen újra.
Iskolába menet kómásan bambulok,
Ülök a buszon, köröttem néma burok.
A zene duruzsol a fülhallgatóban,
Van, hogy baráttal, de gyakrabban szólóban.
Láttam őt, öleltem,
Érintettem és éreztem,
Nem tudtam előre,
Hogy így is szerethetem
Templommagasság
Szélmalom
Kereszt rajta a mutató
Akár karom szélfútta
Sokat mozgó
Itt egy hosszú hajszál,
Enyém vagy anyumé?
Elfújom s tovaszáll,
Mint por az út szélén.
Rumos meggyel pomádé,
Nektárral megkoronázott vég,
Rafinált ízű parfék...
Amikor a holdvilág nyugovóra tér,
S eláraszt Téged az átható napfény,
Utadon újra egy nyitott ajtót lelsz,
A kulcs a zsebében, kódot Te ismersz.