Versek a mosolyról
Tavasz. Virágok.
Esőbe kiállok.
Nyáron csillagok.
A jégen vigyázok.
szopott gombóc
Kojack nyalóka
fekete macskán
lopott paróka
Hogyha nincsen semmi gondom,
nem mondom, hogy rontom-bontom,
én ezt csakis akkor mondom,
hogyha sok a bajom, gondom.
én soha nem köszönök vissza mert
régen elmúlt már
régi történet
(Senrjú)
Nagy gőzfelhőkkel
Vontat a masiniszta.
Kicsi gőzmozdony.
*
...Bús, sötét felhőket rózsaszínné tesz,
Kátyúkat rózsaszirommal befed,
Sértő töviseket lenyeseget.
Macskagyűlés volt minálunk,
kiskrambó lett a főnök, nos
a téma tárgya, ki iszik
tejet utoljára! Panaszt tett
a kiscica, hogy ő a tejet
nem itta! Erre a bociszemű
anyukája púpot ütött kobakjára!
Nem vagyok én költő,
Se nem Katalin,
De vajon vár rám jövő?
Egy kicsit sok már a füst-benzin!
Az
egyik
ember a
másiknak, oly
sokan sokaknak
reggel és délben,
estelente,
néhanap...
Életképek
Gondolatok röpködnek körülöttem,
melyik legyen, melyet felöltöztetem?
Tán az a kacaj, mit hallottam tegnap,
midőn apa fiát könnyedén felkap?
Két kis gödör betemet,
Befedi a szememet.
Fehér fátylat borít rája
Meggyszín paplan pongyolája.
Hallgat a múzsa, csendes a róna,
nem kápráztat szemet a csalóka délibáb,
hajamon az ökörnyál színtelent sző,
szikesen lustaság, baktat a vers, a láb.
Szavak, szavak, szavak, szavak...
fejemben körbetáncolnak,
súgnak-búgnak-duruzsolnak,
mint kamaszok, csak vihognak.
Úgy érzem, engem gúnyolnak...
Hétfőn nappalba ért az éj,
késésben voltam délig.
Új ízek, új színek kavarogtak
fazékban, kifeszült szárítókötélen
megbékélten lengtek, száradtak éjfélig.