Versek a mosolyról
A hó bizony nagyon jó,
Gyerekeknek az való!
Havon siklik a szánkó,
Vidám kacaj hallható.
Egy hipermarketben
Tízes pénztár, rövid sor vár.
Fehér hajú, idős a pár.
Kocsi alján alig kotyog
heti kaja s néhány dolog...
Sárguló, sárguló, őszi falevél.
Lexiere száll s most
Őrzi, ha beszél.
Piaci rikkancsok:
"Ideverek, odaverek,
itt vannak a pulóverek!
IGAZ BARÁT
Természetem két oldalát,
jót és rosszat látni lehet,
az az igazi jó barát,
aki ismer, s mégis szeret.
Limerickek az irodalmi hősökről
Irodalmi irónia!
Helsingőr lakhelye Hamletnek,
értelmét kérdé` az életnek...
Kérdése csak ennyi...
"Lenni, vagy nem lenni"...?
s mérgezett tőr lett a végzete...
Cserebere pillantás,
Lakat szempár,
Színültig szoba...
Megint beleestem a hibába,
Szerelmes lettem egy rossz srácba.
Azt mondtam, többé nem kell a szerelem,
De most mégis könnyes érte a szemem.
Te adsz nekem erőt, tudom, reggelente,
vérnyomásom aztán felmegy az egekbe.
De akkor sem bánom, hisz te vagy az első,
majd második után jöhet viharfelhő!
Minden emberi arcban Téged kereslek,
Hogy a véletlen összehozhasson újra minket.
Tojássárgát és porcukrot habverővel habosítunk,
kevés olajat és tejet apránként most hozzáadunk.
Sütőporral kevert lisztet a masszára rászitálunk,
így a tészta kész, és ezzel semmiképpen nem hibázunk.
Tanmese
Megkaptam a fizetésem,
Jól is éltem belőle.
Ettem, ittam és csajoztam,
Amíg tartott a pénzem.
Egy iciri-picirit mese is, meg nem is
A Váci úton át...
Ma jó kedve van télapónak
És bizonyára télanyónak is,
Mert iciri-piciri hógolyókat
Szóratnak az égből,
Bizonyosan az angyalokkal,
Mert csakis azok az icike-picike
Angyalkezek lehetnek képesek...
Apátia fonta ostor csapott arcomba,
a mosolyomnak ívét a nyoma rajzolta.
Füleimet ilyen félelmesen hegyesre
hosszú évek ezernyi kérdése hegyezte.
Oly boldog vagyok, ha láthatom azt,
Ami a szívemben gyönyört fakaszt,
A páratlan csodát az ajkadon,
Mely szebbé teszi a mindennapom.