Oktatással kapcsolatos versek
Másodpercnyi idő sem telik beléje,
Változásözönnek nézhetünk elébe.
Világunk kezdetét robbanás jelezte,
Már-már mérhetetlen parányból eredve.
Ballag a Június, s vele együtt
több ezer emberpalánta,
édes, dühös kamasz,
tiltott hajtúrás, orrvakarás,
szavalás, pár könyvjutalom,
dicsérő, intő szavak,
az Igazgató Úr hangja meglágyult,
nyakkendőbe öltözött.
"Elindultam hosszú útra egyedül,
Mindenfelől borul az ég, nem derül.
Én felültem a világ vad lovára,
De zabolát nem tettem a szájára."
Búcsúzik a 4/A.
Osztály vigyázz! Utoljára...
Állok némán, csendesen,
Szememmel két Tanárnénink
Tekintetét keresem.
Legfontosabb a tanulás?
Ember, te nem is vagy magadnál,
Nem ez az élet, ne hidd el,
Csak kitalálták tévhittel.
Eljött már a tanév vége, örülnek a gyerekek.
Tanulással tele napok most feledőbe merülnek.
Vagyunk itt szelíd, ártatlan bárányok,
Olykor féktelen, tomboló vadak,
De megülünk szép csendben, ha úgy mondod,
S szívünkkel mégis a friss szél szalad.
Fűszál alatt, felhő felett,
Kutatnék Én, amíg lehet!
Dombok közé futó patak,
Mi lehet ott a kövek alatt?
A kakasról és a gyöngyről
Egy kakas a szeméten kapargatván
Keresi napi betevőjét ottan.
És meglepődik szép gyöngyöt találván,
Nagy hangosat kiált, s ekképpen szóla...
Megannyi emlék kavarog bennünk,
Itt hagyjuk iskolánkat, melyet annyira szerettünk.
Virágzó fák szirmai jelzik, itt tanultunk sok-sok évet,
Tanáraink mit elménkbe öntöttek, szívünkben örökké élnek.
Egy osztály voltunk, s Gyerekek,
társak, barátok, kis-Emberek.
Félelmet keltenek a szívekben, a lelkekben.
Mégse foglalkozik komolyan velük senki sem.
Minden évben augusztus derekán látjuk őket.
Mint ezer csillagszóró, borítják be hajnali egünket.
egy kicsit a szokásostól eltérően
Nem tudom, ebédre mit csináljak?
Valami olaszost a családnak?
Miben némi hús, meg zöldség is legyen?
Majd kitalálok valamit hirtelen!
Álmos vagyok s fáradt,
Mint egy magára maradt árva.
A szemem is könnybe lábadt,
Nem akarok tanulni a vizsgára!
Plank Livi a szobájában
nehéz szakdogáját írja,
szakdogája megírását
egyre nehezebben bírja.
Oh, maradék agyam, ne hagyj el!