Rövid önismereti versek
Tapad a marok a rúdra,
Húzod magadat föl és le,
Izzanak az izmaid...
Nyughatatlan elme izeg-mozog körbe-körbe,
Mindig változtatni akar, ez létének eleme.
Vagyok, mint viharban sziklafal,
Vagyok, mint habzó tengermoraj,
Vagyok, mint vad bikaviadal...
Magamból
Kényszerítem ki
Torzult jellemem
Racionális teremből...
legfontosabb hinni önmagamban
hitvallásom soha nem adom fel
nyakig gázolok sárban mocsokban...
van aki önzésemet veszi észre
mást megszólít a bennem rejlő alázat...