Születésnapi versek
Én Istenem, jó Istenem,
Köszönöm az életemet,
És hogy ilyen jó lettem,
Csak neked köszönhetem.
Kéthetesen szinte nem is lát az ember
De két hetessel már tapasztalt szemmel
Január ötödikét stampedlival kezded,
Ezért is nincs most okod védekezned,
Hisz születésed dátuma ez a nap,
Évek halmazában csak egy kártyalap.
Drága Férjem 68. születésnapjára
Eljön évente a pillanat, mikor
érzéseim feléd szárnyra kapnak!
68 évvel ezelőtt felragyogott -
napod fénylő sugara, és lettél
életemnek összekötő aranyfonala!
A 10 éves még merész,
a 20 éves tettre kész,
harmincasként dolgozol,
negyvenesként foltozol,
az 50 éves bölcs talán,
hatvanas egy ősz talány,
hetvenesként megpihensz,
80 után hírt vihetsz...
Rohanó nap után hozol derűt, kedvet.
Gyönyörű lelkedből születnek a versek.
Mindazt, mi körülvesz, szíveddel is látod.
Esengsz, hogy szeressük ezt a szép világot!
Kedves édesapám, de hamar elmentél!
Be jó ember voltál, engem is szerettél.
Húsz év telt azóta, nincs vége a gyásznak,
Hideg földben nyugszol, angyalok vigyáznak.
Boldog születésnapot, Édesanyám
Csodás Szilveszter
Drága Édesanyám, köszöntelek e napon,
A szilveszter egyik csodája, hogy ma van a szülinapod.
Engedd meg nekem, kedves olvasóm,
Hogy ma én is felköszöntsem magam.
Bár nem volt mindig fényes a sorsom,
Azért még lehet néhány jó szavam.
Édesanyám, kérlek, áruld el a titkod!
Hogy lehettél mindig anyák közt a legjobb?
Hogyan tudtál vinni mindig mosolyogva,
S imákban hinni, ha ránc ült homlokodra?
december 13
Hétfőn elhatároztam, hogy születésnapomra
Verset írok magamnak.
Úgy gondoltam magam, jó ír ez az unalomra,
És nem marad szavamnak.
Nagymamám születésnapjára (90)
Mikor megszülettél, hóba burkolózott a táj.
Távol volt már a juhnyáj.
A nyár elmúlt, tél szava szólt.
A faluban egy gyerek először felsikolt.
Pörögnek a bolygók, Nap körül fordulnak,
Szállnak a madarak, délre elvonulnak,
Lehullik egy csillag, bár élt ezer évet,
Lassan hízik a Hold, de még így sem éget.
Van egy kisleány, kit az idő a szívemben
így hagyván, gyermeknek őrzi,
telhetnek a reánk zúdult koroknak réteges porai,
ez a szeretet kortalanul tiszta marad,
mint a szándéka, mely e két lelket
dimenziók s a már szinte valótlannak tűnő
emlékeink tüzét is táplálja.