Versek a titkokról

Kormány Gábor

Ki tudja?

Ha a végtelen elférne a tenyeremben,
a jövőt látnom sem volna lehetetlen,
de a jövő összessége a jelenből elérhetetlen,
látni a láthatatlant... lehetetlen!

Tovább...

65

Szabó Attila (444)

A tél peremén

Lassul és csendesebb most minden,
sápad már az őszi táj,
pulzusát most hiába érintem,
kertek alatt jár a tetszhalál.

Tovább...

Aranyosi Ervin

A dorombolás gyógyít

Rájöttem, hogy nem kell gyógyszer,
elég csak egy macska.
Annyi kell, hogy doromboljon,
és ne legyen csacska!

Tovább...

Keszei István

Kettőspontok után

Fejem felett csillagok fénylő kettőspontjai,
az égen a mindenség mindöröktől mind-
örökké szövődő fénylő szövege folytató-
dik. Csillagok után újabb csillagok.

Tovább...

B. L.

Örökké/Soha

Lement a nap, hajnalodik már,
Az illatod hirtelen tovaszáll.
Vágyódok rád, szívem érted dobog,
Feladnám az életet, de te adod az okot.

Tovább...

Kolozsvári Olga

Vörös démon vs. szellőlány tánca...

A purgatórium démona felszállt,
kéjes táncot lejtve bíbor haját
a szél lebbentette, gömbölyded
idomait bársonyos tűz fedte.

Tovább...

2641

Balázs Tibor (Tiborkiújat)

Értelmetlen

Mennyire nehéz a szó, mely bántja lelkemet,
Kesergőn bánom, hogy nem szólhatok neked,
Létemet keresve csakis érted halok meg,
Soha nem féltem, csak mindig engedtem.

Tovább...

14

Schrenk Éva

Csendem

Rám borul - kabátként - a csend.
Betakar, körülölel, leng.
Hangtalan ott léte átitat;
útvesztőben bolyongó áhítat.

Tovább...

Markács Maja Magdolna

Karcos csésze

Olyan, mint az asztalon heverő,
Keveset mondó, karcos csésze.
Csendben várja, ahogy a levegő
Megfogja és a földre tépje.

Tovább...

34

Ch.

Ki vagyok?

Azt kérded, ki vagyok?
Ki betölti a napod, szegletén meg-megpihen,
örömet hoz szelíden,
hogy mindenütt ott legyen
álmodban is Veled,
mert az érzés mást nem tűrne meg...

Tovább...

87

Stummer László

Plátói poétabarátság...

Van néhány Ember,
Kit még nem láttam,
De ismerek.
Remélem, egyszer
Szemükbe nézhetek...

Tovább...

Kamarás Klára

Körbe-körbe

Csak körbe-körbe,
mintha söpörne,
de csak zilálja útját a szél.
Csak körbe-körbe,
örökös pörbe
rohan a zörgő sok falevél.

Tovább...

Vilhelem Margareta

Önvédelem

Fennmaradtál értem az idők oltárán,
vaksötéten dereng távolban képed
ördöngösen az élet léha fonákján
együttlétünk eltörpült megértésében.

Tovább...

Sulyák Tamás

Miért?

Mikor a szívem fáj és beteg,
Mikor szárnyam tört, sebzett,
Mikor csak eső hull a kék égből,
Mikor csúnya lesz a szépből.

Tovább...

Vass Gyöngyi

Kétkedő

Mit játszasz énvelem?
Vad és reménytelen?

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ