Versek a titkokról

Szűrés címke szerint: Szerelem| Üzenet| Vágy

Édes Emil Péter

Visszaemlékezés

Jártam már magamtól vendégként nála...

Tovább...

937

Pete László Miklós

Egy dallamtalan világban

Ha dallamtalan a világ,
A Ritmus otthon ül;
Ha van Szerelem, az Élet
Még nincs egyedül.

Tovább...

Micó Papp

A mikor

Mikor az óra magát üti meg,
amikor fény ad árnyékot,
mikor feketék a színek,
amikor rím a szótlanság.

Tovább...

Behon Istvánné

Vétkem

Gombostűvégek megfeszült gerincben.
Vágygőzben úszó hosszú éjjelek.

Tovább...

1135

Szuhanics Albert

Esti sugárkévék

Előttünk titkok kövezte út,
És árnyak teste suhant át a parkon,
De nézd, halovány sugárkévéket
Tűz fáink kontyába az alkony:
Tűnő, opál és vörös ragyogást,
Mely nem evilági fények földi mása,
S porladt csontjaid hússal szőtte át
Sírkertünk esti lélekvándorlása.

Tovább...

1421

Varga Eszter

Lelkiismeretemhez

Várlak a nyárban.
hófehér árnyam
fekete fényben,
örökké ébren,
tiszta, s esendő
selyemzsebkendő.

Tovább...

Kövecses Anna

Mi értelme?

Ha minden kötél szakad
És semminek érzed magad,
Ha mindenki az idegeiden táncol
És senki sincs, ki magához láncol,
Kinek elmondhatnád titkaid,
Kivel megvalósíthatnád álmaid
És megoldhatnád gondjaid:
Szedd össze magad és remélj!

Tovább...

712

Tóthné Rózsa

Ki hordja vállán a világot?

Éltem, ha tényleg megszakadt,
ki fon majd angyalarcokat?

Tovább...

Gergics Jeromos

Képzeld

Képzeld csak!

Sokszor elszáll képzeletetek.

Tovább...

Rácz Sándor

Tárház

Későn állt meg az élet,
elvegyülten vesztegel, kitagadtan,
s a korok vállain evett,
szúrva homályos, tompa öntudattal.

Tovább...

01

L. Horváth Zsuzsa

A lélek álarca

Érzel-e űrt, ha olvasod
a semmitmondó szavakat
mik csupán lefestik
a természet szépségeit?

Tovább...

16

Takács Károly

Ébredés

Hogy születik a zseni,
talán millió ígéretet
mind magához veszi?
Töltekezik, mint a kolbász,
s az információk tömkelege
csírát ereszt fejében,
s a tudás bölcselete kinyílik,
mint egy áttetsző szirom.

Tovább...

11

S. Baranyák Ági

Dúdoló

Csendben,
halkan
súgva:
Ne hallja
senki!

Tovább...

Vassné Szabó Ágota

a telihold meg az álmatlanság

Tivornyázott tegnap a hold.
Arcára bárgyú vigyor került,
s míg támogatták a csillagok,
bizarr fénnyel telehányta
az alváshoz vezető gyepűt.

Tovább...

1935

Barnaby

Vár-e még pokol-föld...

Mert lám, este lett hamar. Gyúlni láttam
vágyam torz himnuszára züllött sziréneket,
ág-száradt aggokat. Félsz? Eljajgatod...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom