Versek az utazásról
Motorozok szélsebesen,
kanyarogva s egyenesen.
Jobbra dőlök, balra dőlök,
menetszéllel nem törődök.
A repülő hangos zajt csapva leszáll,
Hasított az égen, de most lassan megáll.
Észbe kapok és kilépek nagy ajtaján,
Rögtön megcsapja a szél a piros orcám.
Peron. Az idő lassan telik, felettem
A táblákon településnevek,
Helyek, hol nem jártam még,
S olyanok, ahová sosem megyek -
Vagy átutazom csupán. A sínek mellett sok
Csalán, és a fák oly gyorsan suhannak el,
Újabb felszállók, került tekintetek,
Mindegy, hova, csak ne mellém üljetek.
Az utazás, mely földet ráz,
magával ragad, mint a végtelen-láz...
Sok újdonság fölé kerekedni,
mint jégdarákon átevezni...
piros a rózsa
szép a borostyánlevél
szép lett a kis tó
Ráérősen sétálgattam a liget fái között,
hallgattam a sudár nyírfák suhogását,
mint üzengetnek a friss tavaszi széllel.
A természet időtlen, örök hangjai ezek,
meglehet, nélkülük megszűnne az élet.
A Zsuzsanna vonaton utaztam a minap,
Láttam, ahogy út közben egy zord utas kikap.
Nem volt jegye talán, vagy csak elveszett neki,
Vagy fontosabb volt lehet a hambi, a Meki.
Ér dagad forrássá, s abból még patakká
Csendes csutora 3.
Haragját ássa az éjszaka,
fújtató ásók veszik a lélegzetet.
A Nap nem kel ágyából,
a gödör mélyül síró sugarakkal.
Ásít az éj bájos vigyorgására...
Mennem kell, egy hajóra fel,
Ne fogj hát vissza, engedj el.
Repülök a hullámok hátán,
Vár a tenger és az óceán.
Kerítésen túl a világ peremére,
Mezők szélén át az erdők közepébe...
Érzed a változást, amely elindult benned,
Sejted, hogy ez még csak a kezdet.
Tudod, hogy meg kell történnie,
S nem azon tépelődsz, hogy megéri-e.
Ébredező tekinteted befelé fordul,
Mit vagy kit találsz ott kiindulópontul?
Robogok az utakon
Elmélyít az unalom
A motor benne dübörög szüntelen
Mint egy benzin-éhes szörnyeteg
Hegyek közé beékelve
Kis falucska mesés.
Minden évben visszatérek,
Integetek felé.
Nagy ez a föld, sokfelé jártam,
Igaz szívet sehol nem találtam,
Most véget ér ez a régi ösvény,
Idővel a változás, ez a törvény.
Amikor a tekintetek találkoznak
Amikor a tekintetek találkoznak,
kipattan köztük egy szikra,
mely vezethet bárhova:
szerelembe, barátságba, háborúba.
Sosem tudhatom előre, hova...