Versek a vágyakozásról
Hát már ez is csak eljött.
Itt, a szakadék szélén
már nem vagyok egyedül.
Aki velem van, meglök.
Én döntök végezetül:
ugrok vagy megőrülök.
Ha lenne még időm
Hozzád igazítanám
Ha látnám a jövőm
Csak neked odaadnám
Csak te
Hogy mondjam el neked,
Hogy te vagy szívem, lelkem,
Kire minden reggel felkelésnél,
S minden este lefekvésnél
Gondolok, szerelmem.
Csak te
Hogy mondjam el neked,
Hogy te vagy szívem, lelkem,
Kire minden reggel felkelésnél,
S minden este lefekvésnél
Gondolok, szerelmem.
Színek. Mit jelent?
Látszat megteremt.
Vörös és fekete
Agy örök szemete.
A zene szeretetének a hatalma
összeköt minket
az egész világon.
Ha erdőben fa lennék, úgy találnálak meg téged,
hogy lelkem előtt ragyogna tompa fényed.
Azt hinnéd, szentjánosbogarak éjszakai táncát látod.
És nem értenéd, hogy korhadt törzsem tövében miért csak a pihenést vágyod.
A vágy hullámvasútján utazok,
hol fent,
hol lent
vagyok,
egyre gyorsabb s gyorsabb,
szédülök, a fejem kóvályog,
szívem őrült ritmusban
játszik...
Talán ha mellém ülnél,
és átölelne lényed,
ha hozzám érne
finoman a térded,
hogy egy percre
eggyé váljak véled,
majd elhúzódom,
hogy ne lássa más...
Töredékek I.
ha már ezek
csoda kék szemek
hazudnak serényen
Bárcsak lennék pillangó,
mely
magasra száll, mézédes,
bódító
illatú virágokon ide-oda
jár.
Szeretném megkóstolni mosolyodat,
Bársony ajkaidnak lágy kapcsolatát!
Megnyalni a véletlen koccanó fogakat,
Mikor szívem szívedet öleli át!
Szinesztézia-variánsok egy elképzelt szerelemre
...
A kulcslyukon átkúszó langymeleg fénysugár a szívembe szökkenni kíván.