Ábrahám István

Ábrahám István

Született: 1963. október 31.

Népszerűség: 187 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

...s ki Zofrénnel vitázol én

Akartam magam magamba zárni,
S várni a tükörben csak ént látni,
De érzem megint, itt Zofrén az úr,
Ki gazul s kéjesen bennem lapul...

Tovább...

Mint Sisyphos

Előszó:

Papírra vetett létezés árnya,
Midőn éhhalált félte a lélek,
Koldult mosolyt bűntudatba zárta,
S tiltott gyümölcs volt egyetlen étek.

Tovább...

Ars poetica

Ha úgy kell, hát összeszorított foggal,
Nem firtatom, jogtalan avagy joggal,
Ígérem tűrök, nem szórok szitkokat,
Őrzöm haragjaim mint szent titkokat,
Hisz nem az én tisztem bírónak lenni,
Jónak s rossznak jussát megfizetni,
Nem kívánhatom senkinek a kárát,
A sors majd úgyis benyújtja a számlát.

Tovább...

A rebellis

Emlékeim közt halovány régi kép,
Fakón őrzi kertünk kicsiny szegletét,
Görcsös karú öreg barackfa állt ott,
Az Isten tudja tán, hány nyarat látott.

Tovább...

Jövedéki történet

Nem is oly rég történt széles e határban,
Kegyes idők jártak eldugott tanyában,
Ezrével piroslott szamóca a napon,
Hamar felsejlett a nagy piaci haszon.

Tovább...

2223

Az én hazám

Voltam már királyfi, de koldus is,
A világ sem volt mindig ily` hamis,
Vetült rám fény s annak árnyéka,
Voltam a lét marionett játéka.

Tovább...

Azon a reggelen

Még csillagtakaró borult a tájra,
Pillámon át lestem hálóm falára,
Melyen a setét árnyjátékot táncolt,
Hittem ily` korán felocsúdni kár volt.

Tovább...

Túrós tészta

Ez az est sem más és újat sem adna,
Az ember bizony a szokása rabja,
Tálcára halmozok sok finomságot,
Gőzölgő kakaót, foszlós kalácsot,
Szalámik, sajtok, ma minden kell nekem,
Sietek mert vár a kedvenc fotelem.

Tovább...

Mint kő a patakban

Az élet oly akár a szilaj patak,
Mely szalad, utat tör, kutat végtelent,
S mi emberek, mint hegy testéből hasadt
Medrében hányódó sok-sok görgeteg.

Tovább...

5263

Várom az éjt

Várom az éjt, ha végre alászállna,
S kulcsod zörrenne, csörrenne a zárban,
Csillagszemű, mosolyvirágú freskót
Nem kéne álmodni szobám falára.

Tovább...

Embernek maradni

Folyton haladtunk, s lám idáig értünk,
Magunkkal hozva, mit hagytak őseink,
S hogy ne nyomja nagyon vállunk és létünk,
Elhullattuk az úton értékeit.

Tovább...

Hűség

Buszmegálló koszos porában láttam,
Ott feküdt a roskadt, csapzott szőrű eb,
Feküdt erőtlen mozdulatlanságban,
Mint kiről a világ megfeledkezett.

Tovább...

Egy reggelen

E korai órán illant az álom,
Hogy rám talált a való mégse bánom,
Mi szükség van az éji képzeletre,
Ha kutattalak de nem voltál benne.

Tovább...

3974

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom