Ács Nagy Éva

Ács Nagy Éva

Népszerűség: 149 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Hangtalan búcsú

Vonatfütty, zakatolás,
búcsúcsók, álmodozás,
menni kell, valahol várnak,
van, mi útjába áll a vágynak.

Tovább...

Féltelek...

Nem tudom, lesz-e holnap,
De ma még van, itt vagy, óvlak!

Tovább...

Gyász van bennem

Milljó mécses világít a sötét temetőben,
de én csak most a szeretteimet nézem,
koszorúm némán csüng a rideg fejfán,
halott minden most és holnapután.

Tovább...

Egyedül az éjben

Szívemben ősz van, s néma csend,
halk dobogás, összevisszaság bent,
kezem remeg, virágcsokromat elejtem,
fény lobban valahol, s én követem.

Tovább...

1313

Elképzeltem

Elképzeltem, hogy karod újra átölel,
s a csendembe belezúg a nevetésed,
hallom a légből jövő hangos kacajt,
mely szívembe most lúgként mart.

Tovább...

Fohász az őszhöz...

Marcona ősz, kérlek, add vissza nekem,
add a nyarat, add, kit akkor elvesztettem,
nem a napfényt siratom, nem a virágokat,
hanem a vele töltött gyönyörű napokat,
szél, te hatalmas, te óriás, segíts meg engemet,
gyógyítsd meg elárvult, gyönge lelkemet...

Tovább...

810

Reményóda...

Erdőben jártam, csend ölelt,
szívemet a magány lepte el,
őszben tipródtam nyárért epedve,
utam tövisei a múltam emléke.

Tovább...

Csábító vágyam...

Százszor megfogadtam már...

Tovább...

88

Úgy nőttem fel...

Úgy nőttem fel, mint szabad madár,
törvények nélkül, hol nem volt határ,
tudtam, mit nem szabad, és mit lehet,
mi az, mit a türelem még elviselhet.

Tovább...

Csendemben

Szonett... CLXIV. 164

Nesztelen hangja párnázza az utat,
elcsendesedett a nyár, éj közeleg.
Közelebb jött már az őszi alkonyat,
hullnak alá szépen a falevelek.

Tovább...

Köd előttem

Ma is úgy rohannak napok,
szinte, mint vad pillanatok,
elillan a légben a sorsom,
meggátolni nem is tudom.

Tovább...

1616

Ébredezés

Ma valahogy oly jó érzés volt nekem,
varázslatos tavaszt éreztem a télben.

Tovább...

Vulkáni vágy...

Te önző, már megint magamra hagytál.
Néma árnyként mellettem elsuhantál.
Pillanat volt, de tudd, szinte éreztelek,
mint száradó nyárfa, vízre várva lestelek.
De te nem néztél rám, enyhet nem adtál,
mint vad forgószél, a viharban rohantál.

Tovább...

Boldog új évet, világ!

Szonett CLXVI. 166.

Csend honol, még békésen nyugszik a táj,
A nagy hegyek ormára hó telepszik,
Idelent a tél most álmosan ásít,
De rohannak a percek, az idő jár.

Tovább...

Zúzmarába burkolózva...

Zúzmarába burkolódzik a táj,
köd van, nem jár arra a madár,
emléke, íze bennünk él a nyárnak,
de most reánk hideg fagyok várnak.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom