Ágoston Tibor

Született: 1926. december 26.

Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Felnéztem!...

Vírus

Felnéztem az égre,
Nap, mint koronavírus,
nézett le a földre!

Tovább...

Tavasz!

Boldogság

Zord hidegben bandukol a gondolat,
néz fel az égre, vár szebb napokat.

Tovább...

A fekete hajú lány!

Láttam őtet minden nap,
Egy udvaron haladt keresztül,
Ahol női ruhákat varrtak tömegestül.
Jóval fiatalabb voltam nála,
Vagy csak én gondoltam...

Tovább...

A mosónő!

Anyám

Földszinten a mosókonyha
anyámat, mint rabot, tartotta.

Tovább...

Eltévedt lélek!

Szerelem

Leszállt az alkony,
szokatlan csend,
madarak elpihentek.
Földöntúli fény
szűrődött keresztül
fáradt lombokon.

Tovább...

Álmatlan éjjel

Fantázia

Ágyamon fekszem gondolatokkal.
Régi, beteljesedett kalandokkal.
Nézem az ezüstszínű csillagokat,
Elvarázsolták szép álmaimat...

Tovább...

Csodálatos nász

Szerelem

Lágy szellő pálmafákat ringatja,
tenger hullámainak monoton hangja,
megérintett az ezüstös holdsugár...

Tovább...

A szél...

Vihar

Ma reggel arra ébredtem,
Tombolt a szél veszetten,
Medencében víz hullámzott,
Mint vihar a tengeren,
Gondoltam, földrengés, de nem.

Tovább...

Ádám és Éva!...

A kezdet

Ádám és Éva!...
Nap már felkelt régen,
bearanyozta a réteket,
Egy ember hosszú botjára
támaszkodva figyelte a
környéket...

Tovább...

Az élet tapasztalata

Büszkeség

Szerettem volna valamire menni,
a sok ember között sikeres lenni.
Nem a büszkeség hajtott, csak a
tudat, hogy bennem is van akarat.

Tovább...

A letört trubadúr

Szánalom

Sötét felhők róják a mennyezetet,
eső fényesíti a macskaköveket.
Céltalanul barangolok a városban,
valamikor én voltam város trubadúrja!...

Tovább...

A puszta!

Magyar táj

A felkelő Nap éppen csak
megérintette a füvet, amit a
környék madarai hangosan...

Tovább...

A bakonyi erdőben...

Szerelem

Hideg szél fújt a bakonyi erdőben,
Vadászcsárda az erdő szélében.
Odajárok már régóta, csaplárosné
Azt gondolja, Őmiatta járok oda...

Tovább...

A hírnök...

Távolbol

Lelkem száll az idők szárnyán,
századoknak tanúja vagyok árván.
Időtlen idők óta küzdök az árral,
megpihenhetek-e idők múltával?

Tovább...

Száll a madár...

Száll a madár a magasba,
Keringőzik ide-oda, mintha
Várna valamire, talán az én
Fájó szívem üzenetére.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom