Albert Ferenc

Született: 1949. február 2.

Népszerűség: 26 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Mennybéli út

Búcsúztató

Hajdan egy életet kölcsönkaptál,
időd lejárt, így visszavétetett.
A gyötrő szenvedés immár nem fáj,
opál-homályán szemed búcsút int,
s lelked fényben, mennybéli úton jár.

Tovább...

Édent vágyva

Újra és újra bűnbe esni véled,
lebegő léptekkel járni az édent,
forró, emésztő, lassú lánggal égni,
a tisztítótűz hevétől: feloldozást remélni!

Tovább...

Mezítelen

...Miként megteremtett az Úr,
puszta lényem így szövi át
e pőre környezetbe simuló
jelképek ölelte valóság.

Tovább...

Nekem...

Eszterkémnek

Nekem: Te vagy a fény
az éj sötétjén,
biztos kapaszkodó vad-folyó örvényén.

Tovább...

Egy szirt álma

Szírt álmodik a hegy ormán:
- De jó lenne lent a völgybe`,
ahol fák lombjának hűvöse
óvna szikrázó napsütéstől,
vihart korbácsoló széltől,
fagynak, jégnek szorításától.

Tovább...

Óvd, míg teheted!

Hegy tetején, kőszirten állva
a völgyre tekintek,
hol kígyóként tekereg folyó árja,
partjain zöldülő berek.

Tovább...

Édes...

Anyák napjára

Méhedben fogantam,
te emlőddel tápláltál;
magyar szót ajkamra
anyatejjel adtál,
s mindezért a hálám
oly szerény, anyám.

Tovább...

Réveteg

Hajamra őszöm már fehér dért szitál,
köröttem sárgult levelek zizegnek,
kopott elmém is lassan megérti már:
szárnyaszegetten örül, ha biceghet.

Tovább...

Nyárfakaland

...háncsa mögé rejti szemét.
A rezgő nyár incselkedve
veti rá kíváncsi tekintetét.

Tovább...

Természet...

Rabul ejt a fák s a csalitos illata,
miközben legyezve frissít fel
a lágyan simogató, lenge szellő.
Járva a sziklás hegyoldal horhosait,
tágra nyílt szemem vonzásában
az égbetörő csúcs kopár világa.

Tovább...

Acélbazárt óda

Kohó fészkén fehérlőn izzó koksz
öleli körbe a "csökönyös" vasat.
A nyakas-testbe tűzi-fogó harap
erőből, miként a buldog állkapocs;
hisz kíméletlen a mester vasmarok.

Tovább...

Fűzfarege

Vízre hajló fűznek ága
játéka lenge szélnek;
szúvak rágta pad alatta,
megsárgult e történet.

Tovább...

Kányamadár

Taplót hizlal az ártéri nyárfa,
lomkoronáját belakta a kánya.
Öreg varjú fészke üresen állt,
ifjú kányapár bérbe vette hát.

Tovább...

Szélkakas

Szélkakas ül mélán, némán
enyész-rágta roggyant tornyán.

Tovább...

Harcsavadász

A napkorong útja alkonyszakát járja,
A vadász elindul napesti útjára.
Folyópartra érve rögvest megkönnyebbül,
Kedvenc helye a spicc, rajta senki nem ül.
Kövezésen lassan a lépteit lopja,
Halakat zajával nehogy elriassza.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom