Antal Sára

Antal Sára

Született: 1947. április 18.

Népszerűség: 100 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Élj!

Ne bánd, ha könnyezel,
örülj, hogy létezel!
Jobb sírva létezni,
mint meg sem születni.

Tovább...

Eső után

Felhőkoboldok
zord seregéből
villám cikázik,
égre lövell.

Tovább...

Nyugtalan éj

Alszik a város,
a sok magányos
forog ágyában,
s a neszre figyel.

Tovább...

Biztatás

Ha glória helyett
töviskoszorút viselsz,
és Júdások hada vesz körül,
ha a felhők felett
nem látsz Napot,
és leroskadsz tehetetlenül,
ha a hit elhagyott,
és magányos vagy...

Tovább...

Hajnali ének

Lázban égnek a hajnali fények
izzik a felhő az égen
pislákolnak csacska lidércek
reccsen az ág is a szélben.

Tovább...

Főnix

Tűz marcangol, fájdalom éget,
poklaim mélyén hamuvá égek,
tollaim tépem, szaggatom testem,
lángoló lelkem már kileheltem.

Tovább...

Fájó emlékek

Ha volna egy csoda - radírom,
eltüntetném vele a fájó emlékeket,
de lehet,
hogy hiába akarom,
nem tudom,
mert beleégnek a lelkembe,
mételyezik vele a szívemet.

Tovább...

Édesanyámnak

Nagyon szerettelek,
mint buta kisgyermek,
lestem minden szavad,
szívem majd` meghasad,
csak emléked őrzöm,
nálad elidőzöm
minden egyes percben,
szemeid tükrében...

Tovább...

Álmodtam egy világot

Álmodtam egy világot,
kapujában állok,
be nem léphetek,
mert a tengerek,
folyók és patakok
tisztán ragyogók.

Tovább...

Bakancslistámat átírom

Ha vége a karanténnak,
nem megyek én messzire,
oda, ahol madár se jár
meg a világ végre.

Tovább...

Más ez a tavasz!

Ez a tavasz más, mint a többi,
- bár odakint madár dalol,
szobám mélyén lapulok egyre,
mert halál tarol valahol.

Tovább...

Magamba zárva

Koronavírus idején

Üres papírom szavakért kiált,
tollam is csüggedten hever,
torkom sötét dalokat fabrikált,
és bús magányom leteper...

Tovább...

Varjúvilág

Jegenyefa tetejében
nagy a ricsaj, áll a bál,
varjúcsalád fészket épít,
mert tavasszal nagy a kár.

Tovább...

Várom már a tavaszt

Várom már a tavaszt
virágillatával,
szelíd szellőivel,
langyos napsugárral.

Tovább...

A pók hálója

A lemenő Nap
vörös fényében
egy míves pókháló
lazán pihen,
magányos mestere
mélyen rejtve,
zsákmányát bújtatja
éj sötétje...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom