Aradi Gábor
Márciusban zsong a vér,
Hajad suhanása hozzám beszél.
Minden illat körül megváltozott,
A föld egyre jobban szereti a napot.
December hava hozott el téged nekem,
Pici manóként szeretve hozzád bújt a lelkem.
Mikor pocakod erősen kínozva jajongott.
Mellkasomon feküdve szívdobom nyugtatott.
Hipp-hopp, egy lélek megugrott, s könnyel a szemében zuhan lefelé!
Minden bűne volt "csupán", hogy elhitte, a szabad szerelem Istené.
S ha nem stimmel a NEM, akkor életed s léted lesz a bőrödön billog,
Mert ha sorból kilógsz, rajtad fog vígan csámcsogni, kinek élete unott.
Jobb ember légy nálam, fiam,
Jobb apa, s mutasd, kit szeretsz,
Hogy a szíved hol van,
Érezze, értük is tehetsz.
Bohém vagy talán?
Szereteted érezve tudom,
S már közel a 4x20-on,
Azt szeretem benned, ami vagy.
Oh, Uram, lelkem ünnepel,
életem tőled kaptam és jósággal te töltesz el.
Testem-lelkem hozzád ér közel,
egységed velem az égig emel.