B. Szalay Károly
Hideg front - meleg front
sajnos követik egymást,
egy beteg embernek
jelent ez esetleg sorscsapást.
Vallásos családból származom,
nem tagadtam meg soha hitem,
ebben a zavaros, furcsa világban
erre szükségem van, én azt hiszem.
A tél szépsége
a fehér táj,
bár hó van és hideg,
ennek örülünk -
ez jólesik, nem fáj.
Te kedves ember,
kit Szilveszternek hívnak,
az idén sajnos, barátaid
egészségedre nem isznak.
Még vagyok, még élek,
töltöm napjaim,
még vagyok, még élek,
intézem dolgaim.
A szeretet ünnepe
eljött most nekünk,
mert egész évben sírtunk,
sajnos, keveset nevettünk.
Még hűségesen áldozom
az irodalom oltárán,
esténként írok verset
a rímeket gyakorlóan.
Gyermekeknek öröm,
felnőtteknek gond,
megjött a Mikulás,
piros sapkás lett -
sok bolond.
Minden este az Istenhez
imádkozom egy nagyot,
hogy továbbra is engem
így életben hagyott.
Gondolok mindig
a régi, szép időkre,
mikor úgy vigyáztál rám,
mint taknyos gyerekre.
E települést érinti
a budai hegy lába,
e kisvárosnak van -
flórája és faunája.
Napfényben pompázik
a sokszínű ősz,
parkokban, tereken
ritkán jár a csősz.
Olyan átlagos ember
vagyok, oly egyszerű,
írásaimmal sajnos,
nem lettem népszerű.