Bagi Ádám
Hűvös nap ez, kint eltűntek a színek.
Kimennék a házból, de nem tudom, minek.
Szürke fátyolba burkolva test és lélek,
Szembenézni a világgal már-már félek.
Lehalkul a zaj mi az elmém zavarja
furcsa ez a csend de nem jövök zavarba
Hatalmat nyer felettem a nyugalom
Ez az erő a legnagyobb hatalom
Ebben a világban oly kevés az értelem!
És miért van hogy érthetem?
De én mégsem akarom,
inkább eltakarom.
Tomboló vágy, fel nem tett kérdés.
Ennyi maradt csak, egy utolsó lépés.
Indulok tovább, elmúlt ez a nap.
Leosztásra került az utolsó lap.
Lágyan simít végig az éjszaka leple!
Elcsitul a vihar a lelkemben.
Ébredek reggel de inkább
álmodnék tovább
Kimászok az ágyból bár
nem tudom az okát