Balogh Kornél
Magányom elnyom, mint egy rémes álom.
Magamat keresem, de tudom, nem találom.
Adventus
Tükör elé állok,
magányra vágyok,
minden elől elfutok,
de csak hozzád jutok,
mert lelkednek temploma vagyok.
Eltávolodtam magamtól
Leéltem néhány évet:
Felgyűlnek bennem a kételyek,
elkísérnek a tévedések,
szeretnek engem a vétkezések,
és én is szeretem őket.
Újév-Újkezdet?
Az eget köti össze a Földdel
Lelkem láncolva mégis az Idővel.
Sor-rendben: Fiamnak és magamnak
Először akard megtenni,
Aztán merd elhinni.
Előbb tudj magadnak örülni,
Később ugyanezt elfogadni.
Re-formáció
Itt állok meglett korommal,
Nehéz szembenéznem a múltammal.
Dacolok Istenemmel és önmagammal,
Vádolok és védek egyazon szavammal.
50. születésnapi hála
Köszönöm ajándékodat,
a fél évszázadomat...
Volt, aki ideszületett,
volt, akit a történelem ideültetett.
Volt, aki nem mehetett,
volt, aki csak itt rekedt.
Édesapád, édesanyád örömére megjöttél,
Egyeduralkodóvá lettél,
De a közösség része leszel,
Mindannyian majd szeretnek.