Banka Beatrix

Banka Beatrix

Született: 1995. január 24.

Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Eltűnök

Eltűnök. A homályba veszem lassan kettőnkért.
Lelkem halott darabjait őrizgetem már csak.
Elveszem lassan, némán, kínzóan.
Senki sem találhat, senki sem keres.

Tovább...

Hol vagy már?

Hol vagy már? Hisz vártalak...

Tovább...

Sötétség

Sötét vesz körbe. Tömény. Mély.
Belőled jön, érzem, nincs esély.
Belőled jön, s lassan magával ragad,
S ellened mit ér a szabad akarat?

Tovább...

Szürke az ég

Nem volt kérdés. Válasz sincsen.
Nem kérdezte, én is akarom?
Ujjai még a kopott rézkilincsen,
Megláttam, azt hittem álmodom.

Tovább...

Örvény

Sosem hittem volna, hogy álom talál rám
Édes álom, bár megkopott már, mint csókod
Ezerszer tűrtem, hogy naponta elhagytál
Boldogan viseltem szögesdrót béklyód.

Tovább...

Más volt

Nemrég kezdődött csak, s máris vége lett
S könnyeket csalt arcunkra az utolsó "Ég veled!"
Hosszú, kígyózó sorban a közös emlékeink
Lomhán szállnak égbe most, sóhajként.

Tovább...

Fodrozódó gondolat

Oly zavart hullámokat vet a gondolat végtelen tengere
Ezer kérdés kétségek közt hánykódó hajóm fedélzete.

Tovább...

Dobj el!

Vágj el köztünk minden köteléket
Hagyj el megint, ahogyan akkor
És várd, hogy majd lábaid elé hullva
Nyomorgom majd sírva, jajongva
S újra kérlek, légy megint az enyém
Mert nélküled az életem mit sem ér.

Tovább...

Köszönöm, hogy...

Köszönöm, hogy bántottál
Hogy az árokba rugdostál
Majd felemeltél, ápoltál
Mert épp kedvességre vágytál.

Tovább...

Téli hajnal

Álmosan a csípős, hideg szélben
A felszálló szürke köd-homályban
Fél lábbal már a nappalban, féllel az éjben
A pirkadó erdők között jártam, januárban.

Tovább...

Légy boldog!

Valamit úgy mondanék, úgy írnék most, de nem tudok
A szavak hallgatnak. Kevesek, némák... és undokok......

Tovább...

Egyetlen

Egy korty, egy pohár, majd még egy......

Tovább...

Bálintokat...

Bálintokat akarok az éjszakába
Bálintokat a csendes magányba
Akik hisznek nekem és megértenek,
Hogy éljek, értem őket kell küldened.

Tovább...

Gyűlöllek élet

Gyűlöllek élet, szeretve irtózom, utállak
Szépet mit adtál, mind elvetted: morzsa maradt
Nem látom a reményt, a napot itt a föld alatt.
Már elmentél végleg, s én mindig csak vártalak...

Tovább...

Szakítás után

Hányféle magány létezhet
amit egy ember érezhet?
S magány-e, ha nélküle
nem kell mások részvéte?

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom