Bánlakyné Moravetz Edit
Csodás tavasz emlékére
...szemét dörzsölgette, s boldogan mosolygott.
Nagy nap ez a mai, tudta, megérezte,
szíve mélyén tegnap titkát felfedezte.
Zakatol a vonat, közeleg a határ,
tudom, szív-repesve vár már édesanyám.
Mikor elutaztam szerencsét próbálni,
nem gondoltam volna, visszahúz akármi.
Csupán csak ennyi történt
Nagy volt a nyüzsgés, ők némán álltak:
nyurga fiú és egy kamaszlány.
Lelkét öltöztette fénysugárba,
ezzel üzent fiúnak a lány.
Életképek II.
Hogyha megérintett egyszer,
soha többé nem felejted.
Egész évben erre várva
készülsz balatoni nyárra.
Életképek
Gondolatok röpködnek körülöttem,
melyik legyen, melyet felöltöztetem?
Tán az a kacaj, mit hallottam tegnap,
midőn apa fiát könnyedén felkap?
Aratófesztivál Móricgáton, 2019. július 13.
Napsugárban fürdik, minden csupa báj,
merre a szem ellát, ragyog a határ.
Hajladozik szélben aranyló kalász,
megérett a búza, itt az aratás.
Szavak, szavak, szavak, szavak...
fejemben körbetáncolnak,
súgnak-búgnak-duruzsolnak,
mint kamaszok, csak vihognak.
Úgy érzem, engem gúnyolnak...
Borzasztó teher az élet,
az úton csoszogva lépek.
Mázsás súlyt cipelek,
fújtatok, lihegek,
nem látom többé a szépet.
Láttuk őket nyáron s télen
sétálgatva kéz a kézben.
Nem volt egyik sem fiatal,
mégsem hallottuk panasszal.
Csak visszatekintve értettelek meg
Botladozva jártam rögös utamat,
csöppnyi lányka voltam, kis kezem fogtad.
Sámlira is álltam elérni Holdat,
olyan nagy lenni, mint téged láttalak.
Esti Szellőlányka szoknyája libben,
kecsesen sétál Balaton partján.
Dúdolgat magában, nehogy zajt keltsen,
játszi ujjak futnak a víz fodrán.
Avagy egy nehéz időszak véget ért
Mikor ellenfelek
leülnek beszélni,
kerekasztal mellett
eszméket cserélni
Csivitelve csevegtem a fecskékkel
napsugaras, verőfényes reggelen.
Mellém léptél, átkaroltál. Emlékszel?
Új életünk így indult el felhőtlen.
Házassági évforduló alkalmából
Csak nézem, nézem a papírlapot,
s közben emlékeim közt kutatok.
Az első pillanatot keresem,
mikor megérintett a szerelem.