Bárdos Edit

Született: 1970. május 2.

Népszerűség: 134 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Életképek

Bús akácok ringó árnya
Békét ölel keresztfákra,
Sírköveken titkok ülnek,
Régi emlékeket szülnek.
Kőben ősök neve vésett,
Múló idő bennem éled.

Tovább...

A pad

Eljöttem a padhoz, már nem áll, helyén bánatos romok,
ám megvan minden fája, mi egykor egységet alkotott,
most benőtték egyenként részeit burjánzó, zöld gyomok.

Tovább...

Mondd, akarsz-e?

Mondd, akarsz-e szivárványt csalni égre,
hűs ezüstöt csobbanni eső után?
Mondd, akarsz-e tarka virágot rétre,
illatot bódulni, hol zsong a határ?

Tovább...

6067

Kései vallomás

Elmentél. Meddő lett örömöm,
torzul a fájdalom tükrömön.
Kővé keményedett létem
mély léket váj a mindenségben.

Tovább...

Csupán színesen álmodunk

Álmodunk mi szivárvány szépet,
lilába bomló büszkeséget,
narancssárgába hajló vágyat,
zöldet bölcsülő ifjúságnak
sárgán csillanó melegséget,
harmóniában ringó kéket,
izzó, vörös szerelmi lángot,
csipke-fehér ártatlanságot...

Tovább...

Négy gyertyaláng

Sötét van, csend és karácsony,
Álmot lebben a téli szél.

Tovább...

(M)ámor

Kételyek közt őrlődő létemben
Mellém sodort a süllyedő élted,
Mélyre hatolva hozzám szegezett,
Fogantatásában végítélet.

Tovább...

Európa!

A szürke köz már nyomorát húzta,
És szenny áztatta nagy eszmék szavát,
Úri gőg kötött népeket gúzsba,
"sub rosa" hamisít demokráciát.

Tovább...

Áldott magány

Vándor, ki magad is a magánnyal cimborálsz,
és tudva hiszed, hogy nincs remény, hogy fáj.
Hidd el, a magány lehet szép,
ha a szépre épül a gondolat,
a keserv elfogy, elmarad,
és megtisztul a ködös lét!

Tovább...

Istenem...

Kiterítem lelkem. Íme, itt feszül.
Szólítalak, Uram, s hallak legbelül.
Sokszor megbotlok én rögös utamon,
Felemelsz, leporolsz, mert vagy támaszom.

Tovább...

Talán...

Sebet karcolt lelkemre a lét,
Féktelen idő húsba tépett,
reccsenő valóság: csonttörés,
ma... nincs itt helye üdvösségnek.

Tovább...

EmesémNEKed!

Szemeidben meg nem értést látok, kételyt,
sokszor dühöt, bút, Téged mérgező mételyt.
Világra jövünk, nem tudjuk, hol s mi végre,
így érkezünk oktalan e földi létbe.
Bolyongva keresünk célt a mindenségben,
eközben lelkünk dacol és küzd a térben,
s Golgotának éljük e békétlenséget.

Tovább...

Gondolatok...

Pókhálón ring a jövendő,
szelíd szél lebben hallgatag.
Mi lesz velünk, ha vihar jő?
Jaj, rettegem, hogy elszakad!

Tovább...

4657

Révedés

Jártam a pokol tornácán,
Emléke még most is éget,
Révedve néztem a semmibe,
Keresve az üdvösséget.

Tovább...

Új LÉLEKzetvétel

Kis, talpalatnyi csend, mi elvarázsol,
Röpít messze nagyváros zajától.
Jöttem, mert vágytam már béke szigetét,
Erdő öleli szívem melegét.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom