Bera Irén
Ha csillag lennék,
csak neked ragyognék.
Csak feletted
rikítana kéken az ég...
megérintem a vállad arcod
felizzik sajgó vágyad s alkony
az ajkadból csókláva csordul
tenyered tenyeremre fordul...
fond rám két karod
mint fára az inda
borostád cirógasson
mint fát a levél...
Felhők tornyosulnak az égen
habos feketén és fehéren,
szél ecset nélkül fest szürkére,
pórul jár, ki nem számít dühére.
Haragudj! Ha azt hiszed, hogy arra van okod.
Haragudj! Ha így a gondot könnyebben hordod.
Parancsszóra nem születik
sem csecsemő, sem gondolat.
Hajléktalan sem hord magán
márkátlan, foltos rongyokat.
Miért bocsássak meg?
Nem vagyok Isten.
El nem követett bűnökért
miért nekem kell fizetnem?