Bera Irén
Nagynak és erősnek véled magad,
de hidd el, kicsiny és gyenge vagy.
Egód és az önérzeted határtalan...
Aki ismeri a számokat,
nem biztos, hogy tud számolni.
Aki tud olvasni,
az nem biztos, hogy tud írni
érthető gondolatokat,
mert ismeri a rímeket, ragokat,
és véli összecsengeni a hangokat.
...
Bárcsak örömtől repesne!
Simogat a Nap lehelete,
Pattanó rügy a tavasz üzenete.
Életed perceiben körbevesznek
Az ellenségek és a jó emberek.
Ne azt hidd el, amit jelenlétedben mondanak,
Mert lehet, hogy hízelegnek vagy talán ugratnak.
Tarka lepke röppen virágra,
Elidőzik, majd tovaszáll.
Elgondolkodom magam is, de kár,
Hogy nem tart örökké a nyár.
Szeretet kell, és a szívekbe béke,
Így gondoljunk szent karácsony ünnepére.
Ragyognak a fények, a földön sár és mocsok,
Riadt tekintetek, félve szállnak az angyalok.
Hamis volt mindaz, amit a szerelemről mondtál.
Csaló vagy, búcsú nélkül, egyedül távoztál.
Levél sem maradt, csak ami a faágakról lehullott.
Szavak nélküli szobák, kínzó üresség, visszhangok.
Ha csókod heve már nem éget,
add át szíved a feledésnek.
Ha nincsen tüze a régi fénynek,
az csupán csak kiégett fény lett.